Nos, az egyik lehetõség egy endoterm kémiai reakció ( ezek többnyire bomlással járnak ). Ezzel szvsz az lenne a gond, hogy nagy mennyiségû anyagot kellene szállítani, lehtséges lenne, hogy a környezetre mérgezõ, eznkívül valahogyan be kellene indítani a reakciót. (bár erre még nem végeztek semmilyen vizsgálatot.)
A másik lehetõség az lenne ha vmilyen sûrített/cseppfolyósított gázt töltenének vmilyen bombába. Ennek több elõnye lenne az elõzõvel szemben:
- egyszerû "beszerzés" ( sok áll rendelkezésre belõlük, lásd: levegõ)
- kevesebb környezetszennyezési lehetõség: pl.:a nitrogén, egy kevéssé reakcióképes gáz (a könyezetben lévõ anygokkal nemigen lép reakcióba)
A hátrány viszont, hogy nehéz pl. az utántöltése a hordozóeszköznek, hiszen nagyon nagy nyomáson kell tartani vagy nagyon alacsony hõmérsékleten.
Hatásosságára bizonyíték egy ( ha jól melékszem )palackozó üzemben történt tragédia melynek során egy sûrített szén-dioxidot tároló tartály robbanásakor nagyrészt a fagyás miatt haltak meg.(Kitágult a gáz és ez hõt vont el a környzetétõl.)
Informatika és tudomány
