Jogos az észrevétel, újraolvasva látom, hogy a fotókon valószínûleg a sugárhajtómû nélkül látszik már a masina. Kicsizoznak jár a pont...
Mondjuk a 180 fokkal elforduló vezérsíkokat én se értem.
A szárnyak elõrenyilazása érdekes lehet, utoljára az X-39-en láttam ilyet, meg elõtte (hol máshol) a II.v.h.-us német kísérleti gépeken. Ott a manõverezõképesség javítása miatt csinálták, de komoly extra csavarónyomtékot kellett elviselnie a szárnynak a hagyományos beépítéshez képest. Tudja valaki, hogy ez miért jó egy szuborbitális szöcskénél? Jobban el tudja találni az óceánt?
Nem kell amúgy zsigerbõl leszólni délkeleti szomszédainkat, vannak ott szoftverfejlesztõk meg mérnökök hegyekben (és nemcsak a hegyekben :)). Ha kapnak pénzt, biztos elõállnak valami érdekessel.
Egyébként az tetszik a tervben, hogy nagyon egyszerûnek tûnik... kevés helyen tudják elszúrni. Biztos ismeritek a sztorit az orosz Vénusz szondák antennanyitó mechanizusáról, ugye? Rugós esernyõ-szerû szerkezet, összekötve cukorspárgával, azon meg egy ellenállás. Vezérlõ jel megy, áram bekapcs, ellenállás melegszik, madzag elég. Ilyen technológiával anno még majdnem Holdra is szálltak, miért ne mûködhetne egy ilyen kis V2-szerû román fütyfürütty? :)