Igenis menjen bulizni!!! A buli NEM egyenlõ feltétlenül a diszkóval, bár 10 évesen nekem is csak azzal volt egyenlõ :). (Tudod van színház, mozi, múzeum, pubok, biliárdszalonok, és hagy ne soroljam...) Mellesleg inkább ezt tegye, mint a sok idióta emos láma, aki ilyen helyzetben már régen felvágja az ereit. De itt ezen ne flémeljünk... és nem is akarok offolni. Te gondolom otthon ülnél és nyalogatnád a sebeidet utána meg irány az ablak a 23-ról.
Témára visszatérve: igazából a lényeget már elmondtuk. A döntés a tiéd. A lány 99.999% hogy összeismerkedett egy másik fiúval, aki viszont elviszi bulizni és nem otthon tv-znek. (Zárójelben megjegyzem, hogy ha tényleg ez volt, akkor csoda hogy eddig bírta...)
"...nem tudok róla lemondani mert érzem hogy ez nem teljesen õ,nem ilyen volt soha" - Velem 100% ugyan ez volt. 9 év, elképzelni sem tudtam mást, soha nem volt ilyen, ... blablabla. De mégis ilyen lett. Mert az ember változik. Ez van. Ha valami unalmassá válik, akkor kitör belõle. Hidd el, Te is ezt tennéd.
"Ebbe a kapcsolatba tettem bele mindent amim van nem tudok más lány után nézni." - ne haragudj, de ez inkább lustaságot sugall számomra. Minden tiszteletem a tiéd, de csak nyújtod a szenvedésed. Nem gyõzöm hangsúlyozni, hogy ha szánalomból visszafogad, akár a csillagokat is lehozhatod az égrõl, akkor sem fog 1 hónapnál tovább tartani.
Ha mégis írnál neki, akkor se az érzéseidrõl. Csak érdeklõdj: mi van vele, hogy telnek a napjai, mit szól a mai politikai helyzethez (na ez vicc volt), de a lényeg az, hogy semmi érzelem és rinya CSAK mint baráti érdeklõdés. Ha úgy kezded, hogy az "életem mióta elmentél romokban", akkor még csak nem is fog válaszolni.
Innentõl már újat nem tudok mondani. A döntés a tiéd - Te életed. ;) A tanácsokat vagy megfogadod, vagy nem. Sok szerencsét és fel a fejjel!