Amúgy tudjátok mi ezzel az egésszel a gond??? A srác iszonyatosan szerelmes - én is az voltam -, és egy ilyen szitu képes az emberbõl mindezt olyannyira kiölni, hogy ezek után kétszer is meggondolja, hogy akar-e ennyire érzelmekkel feltöltõdni. Talán ezért is mondják, hogy az ember egyszer lesz igazán szerelmes. Tök gáz, hogy mindent odaadsz neki és miután ez megtörténik eszed ágában sincs még1x ezt átélni. Így elveszed a lehetõséget attól, hogy aki igazán szeretne soha nem fogja megtudni milyen vagy ha valóban szerelmes vagy. És persze a lány - akiért mindenedet odaadnád - nálad sokkal lámább emberekkel fog összejönni, nagy eséllyel soha nem fogják "úgy" szeretni, de mégis meglépi ezt a lépést. Ezt én sem értettem meg soha. ... és hogy milyen az amikor igazán szerelmes vagy? Nos. Talán olyan érzés, mint amikor leültetnek, hogy beszélni szeretnének veled és Te arra gondolsz, hogy "csak ne legyen beteg, Istenem, ne legyen semmi baja", és akkor õ azt mondja, hogy megcsalt. És Te ekkor fellélegzel és csak annyit felelsz, hogy "köszönöm, hogy nincs semmi bajod." Talán ez a szerelem. ... és én ezt SOHA többet nem akarom érezni senki iránt.
Ezt meg csak mert tetszik :D :
"Egy nõnek van egy közeli férfi barátja. Ez valószinüleg azt jelenti, hogy a férfi akar valamit tõle ezért van vele olyan sokat. A lány csak mint barátot látja. Ez mindig úgy kezdõdik h te ugyan egy nagyszerü fiu vagy, de téged nem úgy szeretlek. Ez pont olyan mintha a pasi elmenne egy állás interjura és a cég azt mondaná, remek ajánlásaid vannak, minden képesítésed megvan, de nem veszünk fel. Viszont felhasználjuk az ajánlásaidat mint egy általános összehasonlitásként más jelöltekkel. De olyat fogunk felvenni aki sokkal alkalmatlanabb mint te és valószinüleg alkoholista is. És ha nem fog beválni felveszünk másvalakit de még mindig nem téged. Valójában sosem fogunk felvenni. De mindig hivogatni fogunk azért hogy panaszkodjunk kit is vettünk fel."