Történt elmozdulás a dologban bár nem sok de azért kissé megnyugtató számomra.
Szóval ma délután felhívtam nem vette fel ami kiderült miért volt de nem lényeg amjd kis idõ múlva õ hívott vissza.Ismét nagyon jól elbeszélgettünk úgy mint régen de ma már nem bírtam ki hogy nem térjünk magunkra.Teljes részletességel nem íroml e mert 23 percig beszéltünk de a lényeg (mondta): tudja jól mi történik bennem mert látja gondolja érzi tudja még ha nem is ezt mutatom.De azt is hogy nem akarja letagadni de ugyaez van benne is.Ami még nagyon lényeges számomra hogy mivel nem tud hazudni amit mndott is (nem is tudott eddig) hogy nincs senkije.Rákérdezetem a pár 7 dolgra is amire azt mondta hogy ez valóban kell neki és mérlegelnie kell nem idõhúzásra.AZt is mondta hogy nem baj ha találkozgatunk vonaton csak ne gyakran mert nem akarj ahogy 1mást kínozzuk azzal hogy nem lehet most megtenni azt amit eddig meglehetett és ez mind2õnknek rossz.De nem baj ha addig is néha 1ütt jövünk meg telefon de ha soknak látja szól.Elmondtam neki tisztában vagyok milyen lényeges okokat mondott nekem amiért 2hete erre a döntésre jutott és kért ezért pár hetet az érzései rendezésére.Szóval hogy tudom mik a hibák és ezen tudok változtatni.Tehát amikor személyesen vagyok vele látom a valós bizonytalanságot.Meghagy nekem 1 pár kapaszkodót.Én úgy gondolom hogy ezek a kis jelek mind arra utalnak hogy nem az 5 év emlékére engedi meg ezeket hanem még valóban érez valamit csak most bizonytalan.Nem tudom átadni neketek de mikor 1más hangját hallottunk 1fajta megnyugvást érzetünk vagy amikor 1mást látjuk.
Tehát sokmindenmár kibukott de még mindig sok a ha és a lehet.De valahogy úgy érzem hogy mivel az utóbbi idõben azt látta rajtam hogy amikor ezeket az okokat mondta nekem mintha a falnak mondta volna és így akarja nyomatékosítnai (elég erõsen) hogy nem bánhatok így vele nem ezért volt velem eddig stb.És így ezzel biztos rávesz hogy erõsen elgondolkodjak és változzak.Az is lehet hogy már eldöntötte mit választ csak még bizonyosodni akar.Visszatérve a 3. félre elismerte hogy lehetett volna de elküldte.Ez is binyítja hogy nem teljesen gondolt azt komolyan hogy engem elküld mert megtehette volna azt is hogy mellettem lett volna õ is és majd választ.AZ biztos hogy már eldöntöttem magamban hogy ha szeretné folytatni akkor változok és a jó irányban mert látom hogy ha valóban nem figylek oda akkor gyorsan elveszthetem és azt õ is tudja gondolom õ is gondol erre.Mondtam 2 hete (itt) hogy mikor közölte velem láttam rajta valami bizonytalanásgot,most tudom hogy nem láttam rosszul.Lehet hogy ezek a kis apró bajok eddig gyûltek benne és eddig bírta elviselni komolyabb lépés nélkül.De azt is jól tudtam hogy pár nap alatt nem tudja feladni.Ezt mind2en tdujuk a másikról.
Szóval most mivel kiderül azért nem annyira rosszul áll a szénám lépéseket kellene tenni ami még nem tolakodó de nem is lényegtelen.Szerintetek?Ja még azt is kérdeztem hogy ha nem szegtem volna meg a kért idõt (ami nem volt ellenére,nem utasította el) akkor is ugyan ez lett volna és nem lett volna baj ha nem keresem (ami szintén nincs ellenére) mert ez az idõ nem azon múlik.Sztem õ most válaszút elé állította magát vagy már nem tudom mit higyjek.
Valami jó behatást kellene kelteni benne de nem tudommi lehetne az mert ha valami komolyabb akkor gondolhatja hogy 1értelmûen a döntésében akarom befolyásolni és ezzel is helyette dönteni.Mit tehet meg?Valahol bízok benne hogy folytatni szeretné de ott van az is hogy nem.
Csak ugye ott van az is hogy ha nem látja hogy töröm magam....