Nagyban segítenek nekem mostanában néhány nõi és férfi barátaim akikkel a legmélyebben el tudok beszélgetni errõl és nekem sokat jelent és ugye itt vagytok ti is.De ugye nem lehet ezt hónapkon keresztül de ezt õ nem látja?Nem látja hogy elõbb-utóbb elmaradoznak mert ugye mindenkinek van magánélete munkája.Meg néhányszor láttam hazafelé jönni (aztán õ vagy látott vagy nem) de már nemigazán van vele valaki általában 1edül jön-megy.És ugye amikor egyedül van biztos nem azon gondolkozik mit eszik majd otthon.Apropó,mindenki megjegyezte neki hogy látványosan fogyott,na most ha õ annyira menkült tõlem hogy 2-3 nap alatt elndönti akkor ugyan utána miért nem tudott enni-aludni?Mert ha én nem bírok valakivel lenni és menekülök akkor ha megszabadultam tõle akkor nincs látványa és pláne nem jól elvagyok az illetõvel (velem).Valami olyat vár az élettõl amit soha nem kap meg mert olyan nincs is.Valami nagyvilági nõ szerepébe akar bújni.Csak rá kell majd ébrednie hogy a hosszú kapcsolat ma már nem divat és õ soha nem volt oda a rövideké (errõl sokat beszéltünk) még nem tudj(hatja)a de az újdonságé nem tudja lesöpörni a múltat.Elpakolhat tárgyakat amik a múltra emlékezetik de az emlékeket érzéseket nem lehet elpakolni az ott lesz mindig velünk.És majd ráébred(het) mit adott fel miért.