Én már rég a híd alatt lehetnék, mert mindig sodródom az árral, és nem vagyok, sõt! Az érzelmi gondjaimat leszámítva tökéletes az életem... De hát, az érzelmi gondok maguktól oldódnak meg, tehát nem érdekelnek, innentõl kezdve joggal vallhatom boldognak magam.