Megfeledkezel a természetes kiválasztódásról. Pl. a griffonok eredetileg kocsiskutyák voltak, a fuvarosok tartották õket. Akik ugyebár állandóan mozgásban voltak, a kistestû kutyák meg ha lemaradtak tõlük akkor elvesztek. Vagyis azok az egyedek tudtak nagy számban párosodni a fajtabeliekkel, akik sose távolodtak el a gazditól néhány lépésnél messzebbre. Ennek aztán mára az lett a következménye hogy ne vegyen griffont az aki nem akarja hogy a kutyája állandóan a seggében legyen
Szóval simán lehet hogy az idõk során azok a pingvinek tudtak nagy számban szaporodni akik erre maguktól rájöttek. Vagy véletlenül. De a lényeg hogy amelyikek nem így csinálták azok (és fõleg utódaik) elõbb-utóbb kihaltak. Ha most jönne mondjuk egy idõjárás változás ami miatt ez így már nem mûxik akkor azok az egyedek akik képesek lennének alkalmazkodni (változtatni)túlélnék, és a többi kihalna (nem lenne utóduk).
De vegyük az egereket. Ha száz egérgeneráción keresztül levágod az összes megszületõ egér farkát, az újszülöttek mégis farokkal fognak születni. Hogy miért? Mert igazából a farkuk még megvan (a génje) csak te nem látod, mert a látható részét levágtad.
De ha olyan helyen tartod õket ahol a táplálékhoz csak azok az egyedek férnek hozzá akik mondjuk 4 centinél alacsonyabbra nõttek, akkor pár generáció múlva azt veszed majd észre hogy az összes egered kisebb 4 centinél. Egyszerûen azért, mert az ennél nagyobb egyedek el sem érik az ivarérett kort, hogy utódokat nemzhessenek. Így aztán csak azok az egyedek örökítik át génjeiket akik 4 centinél kisebbek, vagyis az utódaik is ekkorák lesznek. Persze elõfordulnak majd "mutációk" (amik igazából nem azok, csak az ostobák hívják így) amikor visszaköszön az eredeti gén, és az egyed nagyobb lenne. De az új fajta szempontjából ez nem számít, mert egy ilyen egyed se fogja tudni átadni a génjeit.
Ezt a fenti folyamatot hívják törzsfejlõdésnek, és általános iskolai tananyag.