"Miért, nincsenenk ilyenek? Pl. a rovarok mit tanulnak a szüleiktõl (többnyire nem is találkoznak velük)."
Semmit, és itt a viselkedés nagyrészt tényleg genetikailag programozott, de azért õk sem olyan robotikusak, mint gondolod, megvan a magukhoz való eszük. (Pl. fokozatosan tanulnak meg az egyedek vigyázni magukra, stb. Bár vannak nagyon buta bogarak is. :) )
"De amikor az ember helyettesíti a szülõt, akkor késõbb képesek lehetnek a túlélésre a természetes környezetükben is."
Éppen hogy egy ilyen állat már általában nem képes visszailleszkedni (nem tudja, hogy kell viselkedni, és a fajtársai sem nagyon fogadják be - vagy pl. nem tudja, hogy kell megépíteni a fészkét, honnan és hogyan gyûjtsön élelmet, stb.).
"A fizikai struktúrrának is ki kell alakulnia."
A kapcsolatok is a fizikai struktúrához tartoznak. Genetikailag csak "nagy vonalakban" van tárolva a szerkezet.
"A tudat semmire sem megy egy félkész aggyal."
Pedig valami ilyesmirõl van szó. Ha nem is félkész, hanem 3/4 kész. (Fõleg, hogy nem is nagyon van itt olyan, hogy "100% kész".)
Most a tudat kérdését félretéve, ha pl. egy gyereket egy pincében tartanak kiskorától tizenéves koráig (voltak ilyen esetek), ugyancsak erõsen visszamaradott lesz (egyes alapvetõnek tartott képességek is). (Ugyanakkor mégis alapvetõen emberi lesz.)
"Pl. amikor az agy fejlõdését valami megzavarja (pl. nehézfém mérgezés), a megszületõ gyerek véglegesen csökkent értelmi képességû lesz."
Ez nem a "félkészség" esete, hanem ilyenkor valami erõsen akadályozza a fejlõdést.
"Sok alapvetõ képesség fix ütemterv szerint alakul ki a gyerekekben, és viszonylag függetlenül a környezeti hatásoktól, ami genetikai programozottságra utal."