Na... látom, jó kis vita kezd kibontakozni a globalizációról. Én nem vagyok globalizációpárti, pontosabban az nem tetszik, hogy a Föld nevû bolygón a népviselet egyre inkább a farmer+póló, kólával a bal, sült krumplival a jobb kézben, a hozzávaló egyengondolkodásmóddal együtt.
De. A globalizáció megkerülhetetlen, pont azért, hogy a Davos80 által említett emberek továbbra is telefonálhassanak eperzabálás közben a fürdõkádban dögölve. Mert nehogy már azt higyje valaki, hogy pl. az USA puszta szívjóságból "exportálja" a "demokráciát". Üzlet ez, piacszerzés, mégpedig meglehetõsen erõszakosan. (Anno gyarmatosításnak hívták az ilyet.) Ezzel együtt komoly elõnyei is tudnak lenni, jó példa erre az ugandai telefonrendszer. Persze kérdés az, hogy amit mi, euroamerikai emberek az életminõség mércéjének tartunk, azt más gyökerû emberek is annak tartják-e? Tessék csak elgondolkodni az arabokon, kínaiakon, japánokon, tibetieken, stb.
Lényeg: a globalizációval, ha tisztességesen csinálnák, együtt kéne járjon annak a felismertetése, hogy az adott közösségek hagyományai, hitvilága és ezek megõrzése a mindennapokban elsõdleges fontosságú. Úgy is lehet VoIP telefonálni, ha az ember együtt él az õsei által is hitt szellemekkel, vagy a Szent Korona alattvalójának tartja magát. Viszont úgy lelkileg gazdagabb.
(És nem bánnám, ha mérnökök százai indulnának Ugandába napelemekkel a hátukon. Én pl. mérnök vagyok, és - ha a költségeimet állják - kész vagyok bármikor indulni.)