Kaposvár, augusztus 1., 12.40 A Focisuli elnöke az egyesület fennmaradása érdekében nyílt levélben kéri segítségét.
h i r d e t é s
A Mézga Focisuli mindenesétõl, Horváth Jánostól érkezett az alábbi üzenet szerkesztõségünkbe. A nyílt levelet honlapunkon természetesen közreadjuk, valamint (ha pár soros kommentárt hozzáfûzhetünk) kívánjuk, hogy érje el a célját, és valaki(k) még idejében segítõ kezet nyújtsanak a 11 éven át mûködõ utánpótlásnevelõ egyesületnek, hogy e megannyi öröm és bánat, az életre szóló barátságok színtere tovább élhessen. A Mézga Focisuli az elmúlt évtizedben nemzetközi trófeák garmadáját nyerte, a lehetetlen körülmények között is képes volt megújulni (évek óta a göröngyös Textiles-pályán tartják az edzéseiket), az évenként megrendezett csatár- és kapustábora az utánpótlás berkein belül méltán vált az egyik legnépszerûbb és legelismertebb egyhetes nyári programmá.
Az önerõbõl és a szülõk segítségével mûködõ, az utóbbi két-három évben válságba került egyesület mellett Horváth áldozatkészségének is köszönhetõ, hogy még mindig életben van a klub. Ez a kijelentés azonban csupán ideig-óráig lehet helytálló. Az egyesület mostanra a megszûnés, az ellehetetlenülés szélére került. Az Újpest ugyan tavaly együttmûködést írt alá a klubbal, néhány garnitúra szerelést adott is nekik, ez önmagában nem jelentett gyógyírt az akut anyagi problémákra.
A folyamat a kaposvári székhelyû csapatnál most érte el azt a pontját, amikor már a mindig bizakodó Horváth szerint is felkerülhet a lakat a pályára, és a srácok másnap hiába jelentkeznek edzésre, a hétvégi meccs után pedig nem nyomják már anyu és apu kezébe a sportszárat azzal, hogy ugye, a következõ bajnokira már elvihetem?! Nem a magánvéleményünket fogalmazzuk meg azzal, hogyha kijelentjük: amennyiben elismerjük, hogy a futballnak közösségteremtõ ereje van, akkor ezt "Mézga" sikerei, a gyerekek körében olyannyira szeretett elnök eredményei maximálisan alátámasztják. Most mégsem az újabb trófeáról, a váratlan magyar sikerrõl... hanem a méltatlan befejezés rémképérõl kell ehelyütt beszámolnunk.
És akkor íme a levél:
"A Mézga Focisuli elnökeként nyílt levélben szeretnék segítséget kérni és kapni olyan gyermeket és sportot szeretõ emberektõl, akik átérzik focisulink helyzetét. Tudom, megalázó könyöradományt kérni, de mégis meg kell tennem, hisz több mint száz kisgyerekért felelek, akik "CSAK" focizni szeretnének. Sajnos, ha nem történik csoda, támogatás hiányában nem tudunk elindulni a következõ évi Nemzeti Bajnokságban. Ez négy korosztályt érint (13, 15, 17 és 19 éves gyerekek és az elõkészítõ csoport). Az összköltségek teljesíthetetlenné váltak számunkra, így a játékengedélyek kiváltása, az együttesen nagyon magasra rúgó nevezési díjak befizetése jelenleg elérhetetlen nekünk, és így a részvételünk sem lehetséges, a srácok versenyeztetését mindez lehetetlenné teszi. Emellett a szereléseink enyhén hiányosak és a segédeszközök tárháza is elég silány.
A tiszta lelkiismeretem érdekében ezt az utolsó elkeseredett lépést meg kellett, hogy tegyem a gyerekek érdekében, mert nem szeretném, ha a srácok az "utcára" kerülnének, illetve ami a legrosszabb, hogy akárcsak egy gyerek a 100-ból elkallódjon és a rendszeres fociedzés, illetve a meccsek helyében a "rossz utat" válassza, és a drog, ital vagy a csavargás lépjen a helyébe."
A Mézga Focisulival a következõ telefonszámokon lehet felvenni a kapcsolatot: 30/9659951, 70/5195507.