Amugy azert ismered meg, mert az amerikaik mas rendszerben filmeznek.
Amerikaban Panavision kamerat hasznalnak, europaban (de legalabbis nemet területen) ARRI kamerakat. Egesz mas a rendszer, mas szürök, mas kepi megjelenites. Amerikai filmek sokszor szemcsesebbek...
Europai operatörök (a nagy "müveszek") altalaban lenezöen beszelnek, ha egy "amerikai beallitast" kell csinalniuk.
En sem nagyon ismerem a különbseget, mert nem vagyok operatör, de ilyen beallitas peldaul egy féltotál (vagy a totál?), vagy amerikai filmekben a szineszt terd alatt ritkan mutatjak. Meg meg sok ilyen van, amit egy operatör jobban el tud mondani, de mar tervezem, hogy egyszer reszletesen kikerdezek egyet erröl...
Szoval kb ennyi jut eszembe, persze sok minden mas is közrejatszik, mint peldaul a TV rendszere. Egy nemet PAL cucc maskepp hat, mint egy amcsi NTSC cucc.
Amerikai filmekben sokszor lehet latni gyenge szaggatast, vagyis, hogy ugral a kep, mintha kimaradna nehany kocka. Ez azert van (ha jol tudom), mert az NTSC kevesebb kepet futtat le masodpercenkent, mint a PAL es a konvertalasnal ez elöjön (nem összekeverendö a manapsag gyakran lathato digitalis tömöritessel, pixelekkel es az adattarolo szaggatasaval, mint amikor PC-n nincs eleg CPU vagy memoria power).
Ha valaki jobban tudja ezeket, nyugodtan kijavithat, ha valamit rosszul mondtam...winnie? :-)))
Informatika és tudomány
