ezekszerint túlságosan idealista és szentimentális vagyok(:-)...),mert úgy gondolom h egy igazi kapcsolatban(a saját kapcsolatomban persze) a hûség az egyik alapvetõ kapocs...
És igaz barátnak nem azt nevezem,aki mindent összehord,csakhogy a barátjának nagyon jó..Egy igaz barát örül,h a barátja boldog a szerett lény oldalán...
És számomra az aki, nem gondolkodik, hanem úgy cselekszik,h nem vizsgálja meg h mennyi annak a valószínûsége amit egyesek állítanak,az pedig rettenetes hibát követ el!
maga a hûtlenség is lehet többféle,van ahol nem tartják nagy probémának...minden pár,aki szereti egymást ,maguk döntik el,h milyen keretek között élnek..
lehet h nem tartják a fizikai hûtlenséget megcsalásnak...
Ez nekem (és vszínû a kedvesemnek is) viszataszító és nálunk a fizikai és lelkihûsg is alapvetõ, sérthetetlen...
De ha az adott párnak más a szemlélete a világról,és õk "úgy" jól érzik magukat,akkor azzal semki baj sincs...itt nem arról van szó,h mi a helyes,mi nem...
hanem h minden kapcsolatban az az igaz "szabály",szemlélet és világ,amit õk együtt állítanak fel...