Ma ráálltam a taposógépre, és ilyenkor az a szokásom, hogy feldobom a fülhallgatót, és közben nézem a tévét. 20 perc alatt sok mindent meg lehet tudni azokból a ronda tudománynépszerûsítõ égi csatornákból is, még ha a világot nem is lehet megváltani (ahhoz minimum 3 óra kell + töviskoszorú és nekem/neked akkor sem menne).
Szóval, ha jól emlékszem a Discovery Science-n ment egy film a Naprendszerünkrõl. Jó újra hallanai olyan dolgokat, hogy a Nap közepében több tízmillió fokos hõmérséklet van, (melyet bár tudtam, de mindig elfelejtem, és talán ha sokat hallom, egyszercsak megragad a fejemben), de amire felkaptam - megint - a fejem:
- a fotonok kb. 8 perc alatt jutnak el a Nap felszínétõl a Földig; DE!!!
- a Nap belsejébõl a Nap felszínéig TÖBB MILLIÓ ÉV alatt jutnak ki!!!!
BUMMMM!
A tudós (szeretem ezt a szót :-) még hozzátette, hogy a fényebesség ugyan fénysebesség (de szerintem azért a plazmában mégsem 300k km/s), de annyit ütköznek, cikáznak ide-oda, hogy többmillió évbe telik, míg kijutnak a Nap felszínére. A fotonok.
Most azt nem vitatom, hogy az intergalaktikus térben nincs sem plazma, sem sûrû gázok, de az viszont tény, hogy a közbensõ galaxisok mellett elhaladó fény meggörbül (lencsehatás), tehát nagyobb utat tesz meg, mintha egyenesen haladna, a másik pedig az, hogy abban igazad van, hogy ha ütközik egy - MOST NAGYON FIGYELJ! - tömeggel rendelkezõ részecskével elnyelõdik, de épp itt van a kutya elásva, hogy szerintem a sötét anyaggal, azaz neutrínókkal ütközik, amelyeknek nincs tömege, és így nincs elnyelés sem csak lassulás, amelyet mi vöröseltolódásként értelmezünk.