Na szóval...a mérkõzés tanulsága: ami nem megya, azt ne erõltessük. Gondolok itt arra, hogy Luca az, aki a világon mindent tud a fociról, bármikor, bárhonnan képes gólt rúgni. Csak tizenegyesbõl nem. Ez a második volt amit elrontott. És ezen ment el szerintem a meccs. 1-0-ás félidõvel minden más lett volna. Nem értem, hogy mért nem rúgja mondjuk Fiore, aki stabilan lüövi a büntetõket. Ezt nem tudom hová tenni. Luca a Serie A legnagyobb csatára, de tizenegyest nem tud rúgni, ezt már észre kéne venni. Azonban a sorsunk nem csak itt dõlt el, hanem a Livorno büntetõjénél, és Dainelli ezzel egyidejû kiállításáról. Ezzel kapcsolatban a következõ éerdekességeket fedeztem fel:
- Dainellit a bíró kartárs pofázásért szórta ki, ez nevetséges, mivel ezzel eldöntötte a meccset. Azonban ne menjünk el mellette ennyivel. Felmerült bennem egy érdekes kérdés:
- Totti miként maradhat a pályán minden meccsen, amikor nincsen olyan találkozó, hogy ne pofázna a sporival...feltételezem, nem az esti kártyapartit beszélik meg ilyenkor, és amikor köp, azt sem hinném, hogy a túlzott szeretetõl teszi...
- a livorno tizenegyese kamu volt, sõt, még annál is kamubb...
Összegzés:
ha nincs a livorno tizije és a kiállítás, nincs 1-0 se, és 2-0 se. akkor bármi lehetett volna. A spori, azzal hogy befújta a büntetõt, és kivágta Dainellit, megpecsételte a sorrsunkat...
gratulálok tisztelt olasz bírói kar...
a romának pedig kívánom, hogy továbbra is ekkora hurrikánt kapjanak a vitorlájukba...de Firenzében megállj lesz...ezt megígérem...
errõl ennyit...tovább kell lépni, jövõ héten Lazio hazai pályán. 3 pont kell...
A Roma hazai pályán az Empolival játszik, a Milan szintén otthon a Cagliarit fogadja. Nehéz helyzetbe kerültünk, de remélem kilábalunk belõle.