Ismerös ez a gondolkodás föleg itt keleteuropaban. De gondolj csak bele 2000 évvel ezelött, mit mondtál volna?
"Nagyon humánus gonolat a rabszolgák felszabadítása, de legyünk reálisak soha nem fogja megérni a nagy rabszolgatartú patríciusoknak, hogy önként megváljanak az ingyenes munkaerejüktöl, amitöl a jólétük is függ. Rabszolgák munkája nélkül a nagy bírtok csak egy gazos vadföld lenne. Lesz egy két humánus eset, de csak marginalis szük réteg" :)
A linuxok pont nem 'kereskedelmi' irányba tartanak, abban az értelemben, ahogyan te irsz róla. A linux hajnalán volt valóban több fizetös 'kereskedelmi' disztribució. Caldera Openlinux telepakolva olyan programokkal mint Motif CDE, AcceleratedX majd MetroX, Open sound system kereskedelmi változat, Applixware és hasonlók. 600 dolcsis ár, bár legalább unix hagyományokhoz hiven nem gépenként kellett megfizetni. Nem is szólva számtalan azóta eltünk kereskedelmi disztribucióról (pl. plugNplay Linux).
Még a Redhatbhoz is lehetett venni kereskedelmi unix programokat, de ök elég okosak voltak, hogy az alaprendszerüket csak free és open programokra építsék. Azóta a fejlesztés nagyrészét (debianos mintára) fedora néven közösségi módszerre helyezték.
Mindenkinek letölthetö, és ami nekik fontos fovábbfejleszthetö a fedora. Akinek pedig a RedHat Enterprise linux kell, és nincs rá pénze szabadon letöltheti CentOS néven. Köszönhetöen a GPL licensznek is és Red6 magátol is érti, hogy müködik a jövöje.
A Suse 2 éve még nem volt úgy szabadon letölthetö mint ma. (Ftp serverröl akkor is lehetett telepíteni, de kezdöknek az körülményes volt). Amióta megvette a Novell, a fedorához hasonlóan teljesen szabaddá tette Suse Openedition néven. Ök is közösségi fejlesztést akarnak, mert ebben látják a jövöt.
A Debianos mintára épithezö Ubuntu, már nem csak a profik eszköze, szintén bárki kipróbálhatja letöltheti.
A nemrég megszületett forrásalapú (BSD mintara) linux disztribucióknál már az elsö idöben elbukott a kereskedelmi modell. Az elsö ilyen forrásdiszto a Sorcere Linux volt. Nagyszerü ötlet, találó név (pont a harrypotter ürölet közepén) sok érdeklödö, amikor is a fö fejlesztönek fejébe szállt a dicsöség és saját kereskedelmi licenszre változtatta az addigi GPL scriptjeit, még csak fizetös sem lett. Csak arról volt szó, hogy proprietary saját licensze lett, és mi lett a vége? Eltüntek a rajongók hagyrésze, átpártolt az akkoriban induló gentoohoz. Belölük lettek késübb a gentoo fejlesztöinek a tömegei, és ma a gentoo messze az elsö forrásalapú linux disztró.
Ez három fö példa volt arra, hogy a linux jövöje ma pont a kereskedelmi irányböl a teljesen free és nyitott közösségi fejlesztés modellje felé halad.
A Reactosröl annyit, hogy ha abból indulunk ki amit irtál, a Microsoft még ma is a basicjét fejéesztené, mert hol volt ö a 1970 években az IBM softverrészlegének költségetésétöl, és persze az AMD sem tudná soha megközelíteni, az Intel processzorait. A bevételei még ma is joval kisebbek, és hol volt ö a K5 proc idején az intel pentiumjától?!
A reactos és a wine együttmüködve van fejlesztve, csak mivel a reactos független os szabadabbak a lehetösegei. A wine és leszármazottjai, winex cedega, crossover már ma is müködteti a windowsos programok nagyrészét. A winex Cedega, a Directx 3D windows játékok 50% futtatja ma is azonos sebességgel probláma nélkül. http://transgaming.org/gamesdb/
Már ma is jóval közelebb van az 'OpenWindows' világ a 98%-os kompatibilitáshoz, mint az gondolnád. A reactos fejlesztése ezért igen szilárd alapokon áll.