"A lényeg az, hogy az ember immunrendszere megerõsödjön."
Az erõs immunrendszer - és az immunrendszer, ami ismer egyes kórokozókat: nos ez két különbözõ dolog.
"Ennek egyik módja, hogy kapcsolatba lép a kórokozóval, de a dolog kétesélyes, akár meg is halhat."
Hétköznapi kórokozóktól ugyan nem! (Csak ha extrém legyengült szervezetrõl van szó.) És neves orvosprovesszorok szerint egy erõs immunrendszer igen veszélyes kórokozokkal is gyorsan végez. Persze valószínû, hogy több egyidejû agresszív fertõzéssel már az sem bír el.
"Védõoltás eredményeként legyengített kórokozót kap a szervezet, amelyre kialakul a megfelelõ immunválasz. A kockázat nagyon csekély."
Elméletben mindez nagyon szép, és egyszerû. A gyakorlatról olvasd el a belinkelt könyvet (és nézd át az abban hivatkozott számtalan forrást). Pl. lehetnek mellékhatások is.
A másik, hogy 1-1 oltás 1-1 kórokozó ellen ad (több-kevesebb) védelmet. Hiába adtak neked 25 kórokozó ellen oltást, ha egy 26. fertõz meg, megbetegszel, és az immunrendszered megfelelõ mûködésétõl függ, mennyire!
"Akkor melyik a jobb?"
Erõs immunrendszerûnek lenni az igazi... Persze adott esetben indokolt lehet az oltás.
"Másik tévhit, hogy ó, hogy legyengültek a mai emberek, mert bezzeg régen olyan makkegészségesek voltak. Hatalmas tévedés. Kellene olvasni történelmet is, és megismerni elõdeink életkörülményeit, egészségi állapotát."
Na látod: ma sokkal jobbak a higiénés állapotok, azaz nem teszik ki az emberek magukat és egymást folyamatosan többfajta fertõzésnek (ami már egy erõsebb immunrendszert is kimerít), plusz nem alultápláltak! Tehát, az emberek nem kerülnek az egyik fertõzésbõl a másikba (ha egyátalán sikerült megszabadulni az elsõtõl). Ilyen szempontból nem betegesek, nem ilyen súlyosabb betegségeik vannak.
"A mai emberek egészégi állapota nagyságrendekkel jobb, mint õseinké."
Igen, de közben sokkal több az életet közvetlenül nem veszélyeztetõ, de gyengítõ hatású betegség! Pl. a civilizációs(!) betegségek, krónikus betegségek, allergiák.
Az allergia az immunrendszer hibás mûködése, amikor feleslegesen pazarolja az erõforrásokat, adott esetben lassan igencsak kimerítve a szervezetet (pl. fel nem ismert, vagy kikerültehetlen, folyamatosan fennálló irritáció folytán).
Ezek tömegeket tesznek többé-kevésbé fogékonyabbá a fertõzésekkel szemben, csak épp ma nem minden utcasarkon találkoznak pestis vagy egyéb hasonló kórokozóval.
Azt viszont meg lehet nézni, hogy pl. az infuenzát alaposan elkapja az emberek többsége, vagy pl. a kevésbé súlyos nemi betegségek semmivel sem terjednek nehezebben. (Azért az enyhébbekrõl van szó, mert a súlyosabbakat persze általában alaposan kikezelik.)
"Jobbak az életkilátások is (átlagéletkor)."
Igen, ma hosszabb ideig élnek a városi emberek. De még hosszabb ideig élnek, és éltek az egész nap a mezõn dolgozó (de a munkát nem túlzása vivõ, mint pl. a jobbágyok, rabszolgák), friss levegõt szívó, friss ételeket evõ, keveset idegeskedõ emberek.