Jó, A és B van benne, de milyen változatok? Ezek a variációk lehetnek mindkettõbõl: H1N1, H1N2, H2N1, H2N2, H3N1, H3N2. És ott van még a C vírus, csak az ritkább.
Idézetek:
"Az A vírus felszíni struktúráját két antigén határozza meg, a hemagglutinin (H) és a neuraminidáz (N). Az emberi megbetegedést okozó törzsekben három H antigén (H1, H2, H3) és két N antigén (N1, N2) fordul elõ. A felszíni antigének folyamatos változásban vannak. Ez a változás nagyrészt lassan progrediáló (drift), így az eltérés a korábbi struktúrákhoz képest mindig csak csekély. Gyors változás esetében (shift) a vírus felszíni antigénjei hirtelen, teljesen lecserélõdnek és új, eddig ismeretlen antigénstruktúra lesz a meghatározó. Ezáltal a népesség korábban megszerzett immunitása a merõben új antigenitású kórokozóval szemben hatástalanná válik, ami pandemia kialakulásának veszélyét teremti meg. Gyors változásra, a tapasztalatok szerint, mintegy 10 ~ 20 évenként lehet számítani."
"Az influenza ellen leghatásosabb védelem az évenkénti, rendszeres oltás, ezért. szorgalmazni kell a veszélyeztetett populáció minél nagyobb arányú immunizálását (1)."
"Az oltás hatékonysága a kor és az immunállapot függvénye. A gyermekek és a fiatal felnõttek magas titerben termelnek ellenanyagot, míg idõsebb korban, valamint idült betegségekben gyengébb az immunválasz. Másrészrõl meghatározó az is, hogy milyen fokú antigénrokonság van a vakcina törzs és az aktuális kórokozó vírus között. Optimális esetben a 65 évnél fiatalabbak között 70-90%-os védettség érhetõ el, míg az idõsebb, egészségesekben az oltás 50-70%-ban elõzi meg a megbetegedést, illetve a szövõdményeket. Gyengébbek az eredmények az immunrendszer bármely eredetû károsodottsága esetén (4)."
Tehát, nem lehet egyszerre az összes változat ellen oltani, és ha gyenge az immunrendszer, az az oltás hatékonyságát is rontja. (Erõs, rendben lévõ immunrendszerû egyénnek viszont meg se kottyan egy kis infuenza. Persze a népesség többsége a kettõ között van valahol.)