Szóval az õszinteség e szerint a gondolatmenet szerint addig elfogadható a párkapcsolatban, amíg nincs belõle hiszti? :)
Amúgy én tényleg nem sok különbséget látok a kettõ között. Mármint hogy hogy ha nem kérdez rá a másik, akkor elfogadható az elhallgatás. Mert végülis az egyik esetben úgy vezeti félre a párját, hogy hallgat, a másikban pedig úgy, hogy szavakat mond ki. A végeredmény ugyanaz, mindkét esetben tisztán van vele, hogy félrevezeti a másikat, nem?
De asszem eléggé kitárgyaltuk, különbözünk ebben a kérdésben. :)