Azt hiszem elõbb tisztázni kéne hogy mi az az ok amiért az ember hazugságra vagy tisztességes hazugságra, vagy elhallgatásra kényszerül bárkivel/kikkel szemben is, azt hiszem addig könnyen csak egymás mellé beszélünk:)
Mert ugye nem mindegy hogy 1 félrelépésrõl, vagy teljesen más jellegõ dologról van szó ami tõlem függetlenül történik meg, de mégis valamilyen téren én is részese vagyok.
Amúgy az igazságot is sokféle képp lehet elmondani, úgy hogy az esetleg kedvezõbb meghallgatásra találjon, ill lehet csak jól odavágni a másik fejéhez, mindez rajtunk áll hogy hogy tesszük. A fogadtatás már nem, de mivel tudjuk hogy az igazság igen fájdalmas olykor, épp ezért a lehetõ legtapintatosabb formában kéne tálalni (ami ugye nem mindig sikerül) és akkor még talán az érintett fél sem veszi úgy zokon.
Ohh, álmodozni jó dolog, de józan észnek, értelemnek nem kell elhagynia senkit sem, hanem mint 2 õrnek ott kell strázsálnia gazdája mellett...:)