a választ nem kell megírni ide, nem azért kérdezem, de ha rájöttök a válaszra, tudni fogjátok, mit tegyetek.
Én szeretem a barátnõm. Szeretném vele leélni az életem, minden pillanatot közösen átélni, mert úgy jobban tudok örülni mindennek. Vele teljes vagyok. Persze ezt csak idõvel éreztem így. Eleinte csak a hatalmas vonzódás volt, és hogy imádok vele lenni. De már akkor is tudtam, engem neki rendelt az ég.
Hülye baromságokon nem szabad leállni veszekedni, de ha ti is érzitek, hogy együtt sokkal jobb minden, akkor legyetek együtt, mert oskat veszthettek, ha valami marhaságon összekaptok.
Amikor a jövõre gondoltok, ne a veszekedésekre gondoljatok, hanem a jó dolgokra, ugyanígy a múlt esetén is. Viszekedések vannak, elmennek... nincs mindig tökéletes egyetértés.
Legfontosabb a bizalom, és az õszinteség. Higgyétek, el a "nem mondom el, mert megsértõdne" nem jó gondolkodás. Mindent el kell mondani ami a szívedet nyomja. Beszéljétek meg a dolgokat pozitívan. A veszekedés kellõs közepén volt méár, hogy a barátnõm elkezdett nevetni és megkérdezte: "hát ven ennek értelme?".. ekkor nevetve egymás karjaiba borultunk.:D
mg valami: ne tegyetek megjegyzéseket, csak hogy bántsátok a másikat... fõleg nekem mondom lali.... nem érdemes... se sövid, se hosszú távon.
szõkenõ: lény vele kedves, és megértõ, a férfiak hülyék, vannak rigolyáik... ezután néha nagyon szégyenlik magukat, olyankor bármit megtesznek.
lalicsiga: te csak olvasd el az aláírásod: "forever together", és gondolj arra, amit akkor éreztél, gondolj arra, amit akkor érzel, mikot együtt sétálsz vele az tucán... büszkeség... a legnagyobb büszkeség.. ugye? teljes boldogság... ilyet ne szalassz el.
akkor most szépen elfelejtitek amit egymásra mondtatok, és elgondolkodtok a dolgokon....