Sajnos soxor nem is tudja. Jó például a bérletet elsumákoló gyerek. Otthon azt mondja hogy megvette közben meg lenyúlja a lét. Vagy a szomszéd kölkei is eszesen oldották meg. 3 havonta eladta a telefonját otthon meg azt mondta lenyúlták a cigányok a suliban. Vagy elsírja magát hogy kilóg a sorból ha nem hord nike cuccot és a szülõ megszánja kicsengeti a dellát. Kölök meg kimegy a piacra és vesz egy kamut amiben otthon igazolja jó helyre ment a lé. a különbözet meg megy a cigipénzhez. Persze a cigizés is csak akkor megy ha van lé. Haveroknál meg úgy adja elõ, hogy: "le kellene már szokni...".
Szóval szerintem impulzusok végeláthatatlan sora éri a gyereket amíg felnõ. Olvastam egy nagyon jó könyvet aminek elég sok valóságalapja van.
A címe: Hogyan NE neveljünk tökéletes gyereket?
Az író elég jól közelíti meg a kérdést, hiszen vallja, hogy 6-8 éves korára a gyerek szabad öntudattal rendelkezik. Már 1.-2.-ban megfigyelhetõ a "márkás cucc kell!" jelenség. 1-ik gyerek így, a másik meg úgy éli ezt meg. A szülõ dolga, hogy ráébressze csemetéjét, hogy azzal, hogy nike-t vesz fel nem menõ hanem kirakatbábú lesz. Egy 2 lábon járó hirdetõoszlop. Ez az egy dolog amiért talán szemet húnyok a kínai piacok és társai felett. A pórnép is tudja "márkás" cuccban járatni csemetéjét. De ha jobban megfigyeljük rájöhetünk a gyerek NEM ÚGY SZÜLETETT, hogy versengésre keljen a márkás rucikkal. Ezt a szülõtõl látta. Elõttem van a kép amin 2 sznob szülõ beszélget és dicsekedik egyik a másiknak, hogy pistike épp most szerezte meg a 258. 5 ösét. Meg hogy a vidéki rokonokkal épp görögországban van, stb.