Én is imádom ezt a témát! Úgy tünik jó választás volt;)))
A dolog több szempontból is érdekes: az elsõ, hogy ahogy az már elhangzott, E. azért vezette be az állandót, hogy megmagyarázzon egy statikus univerzumot, ami a rel. elm törvényeivel ellentétben sem nem tágul sem pedig mem omlik össze. Erre azért volt akkor szükség mert abban az idõben az univerzumunknak csak maga a galaxisunk látszott, és a rel elm értelmében ennek a mai ember számára kicsiny univerzumnak is vagy tágulnia, vagy összeomlania kellene, ami pont a kis méret miatt, max néhány millió év alatt meg kellene hogy történjen, miközben már akkor tudni lehetett, hogy a Föld életkora milliérd években mérhetõ. Az ellentmondást feloldandó vezették be a statikus univerzum modelljét és az állandót.
Pár év múlva aztán kiderült, hogy az univerzum kibaszott nagy, és ráadásul a messze levõ objektumok még száguldanak is tõlünk elfele, feltéve ha a vörös eltolódásukat a doppler effektussal magyarázzuk.
Miután a rel elmmel igy összhangba került a kozmológia általánosan elfogadott elmélete E. már nyugodt szivvel törölhette az állandót, mert nem volt rá szükség.
Akkor a fene sem gondolta, hogy úgy tünik mégis csak van egy a gravitációval ellentétes erõ. A E. által bevezetetthez ennek télleg semmi köze, csak ugye praktikus rá hivatkozni, ha valaki egy új elméletet el akar terjeszteni.;)))
A második ok amiért szintén érdekes a dolog, hogy E. nek van egy másik találmánya, ami nem igazán kerül elõ amikor a vörös eltolódást magyarázni kell. Ez pedig a gravitációs vörös eltolódás. Hubble óta ha valami vörös eltolódást mutat akkor mindenkinek behúz a relé, és a dolgot a doppler effektussal magyarázzák. Pedig a két jelenség nem egyértelmûen azonos egymással!
A gravitációs vöröseltolódással viszont meg lehet magyarázni egy statikus önmagának feszülõ de nem euklidészi simaságú téridõvel rendelkezõ univerzumot!!!!
Ez a modell nem terjedt el, a csillagászok körében, mert pl a mikrohullámú háttérsugárzás feleslegesnek tünik, ami viszont a dinamikus ösrobbanás elméletnek épp kapóra jön.
Csakhogy mostanában az egyszerû termodinamikára és rel emméletre alapuló univerzum modelljét, épp a háttérsugárzás és a voros eltolódásban tapasztalható eltérések teszik egyre valószinútlenebbé. A kvantummechanikával történõ összebékithetetlensége pedig csak hab a tortán.
Ha röviden és elég perverz módon, akarjuk a sötét anyagra és erõre vonatkozó statisztikáinkat leforditani hétköznapi nyelvre, akkor azt mondhatjuk hogy kb 5% az esélye hogy az õsrobbanás elmélete helyes.