Végre megleltem kedvenc topikomat – mely ünnepi pillanatot azonnal egy miniatûr kiselõadás-sorozat megírásával teszem emlékezetessé az ifjúság nagy-nagy örömére. Témám a NASA által a ’90-es évek elején publikált anyagokból merítkezik.
A XXI-ik század elsõ negyedében számos ûrállomást helyezünk Föld körüli pályára. Ezek egy része tisztán a tudományos kutatást szolgálja majd, míg nagyobb részük speciális termelési feladatokat ( a súlytalanság-béli körülményeket igénylõ anyagok elõállítását) látja majd el. Ezek jelentõs része teljesen automatizált lesz: az emberi személyzetre az idõszakos „látogatási munkák” hárulnak majd (nagyobb hibák kijavítása, a késztermékek ill. nyersanyagok ki/be szállítása stb.) így gazdaságosabban lehet majd az értékes helyet kihasználni (nem kell állandó személyzetnek azt fenntartani)
Az „ûrközlekedés” gazdaságosabbá válásával (hát igen, ezért is kellene az ûrsikló programot életben tartani) megjelenhetnek a „céges ûralkalmazások”, amelyek elég kifizetõdõek lennének a nagycégek számára, hogy Föld körüli pályán fenntartott – akár bérelt vagy saját tulajdonú – ûrállomásokat üzemeltessenek.
Ennek megvalósulása reális – ám a 2015-ös határidõ eltolódni látszik. Itt említeném meg: szintén jelentõs bevételeket hozhat az ûrturizmus is – hamarosan várható újgazdagék megjelenése is a világûrben.
Kis kiegészítés:
Ûrsikló-projectek. A nyolcvanas évek elején az USA (NASA) látványos eredményeket ért el ûrsikló-programjának elindításával. A SZU azonnal saját tervbe fogott: nem a mérnökökön és más szakembereken múlott a BURAN sajnálatos letündöklése  Más országok is tervekbe fogtak: a mellékelt képen látható jármûvek tervei biztatóan hatottak (ne feledjük az õket említõ dokumentum és ábra jó tizenöt éves)
Reményeim szerint a tervek nem maradnak papíron és mágneslemezeken.