Nekem egyszer a kisföldalattin volt ilyen esetem. Haveromal üldögélünk az ajtók közelében van még néhány hely is. Jön a megálló mammer felszál semerre nem nézz oda áll elém és elkezd visítani, hogy mért nem adomát a helyet az öreg néninek. Nézek elõre szinte mutatom, hogy ott van még temérdek hely. Erre elkezdett lökdösni, hogy adjam már át a helyet. Még fel sem áltam már tolakodott is és nagy püffeszkedve elterült a széken és nagy önelégült mosollyal elkezdte enni a zsemlyét.