Amin én sokszor fel vagyok háborodva, az az, hogy mennyire nem figyelünk a többi utasra. Nem azt mondom, hogy mindenkinek azon kellene gondolkoznia, hogy fú, miként tudnék segiteni embertársaimon.. nem.
Sokkal inkább egy normális odafigyelést várnék el a többiektõl is. Például ha valaki babakocsival szeretne a buszra felszállni, senki az ég világon meg nem kérdezné a kismamát vagy akár apukát, hoyg segitsen-e. valahogy úgy tûnik nekem, hogy mindig én vagyok az, aki segit nekik felszállni. Lassan a BKV szerzõdtet. :)
Mert még, ha egy srác is van a babakocsi mögött, az sem biztos, hogy fel tudja vinni a 30 kilós cuccot a buszra egyedül, ha még arra is figyel, hogy a gyerek közben ne boruljon ki a lépcsõre. Igenis kell nekik segitség. Ha meg nem, akkor mondják maguktól, de jól esik nekik az, ha bárki felajánlja a segitségét. Errõl mit gondoltok?