Az Archaeopteryx volt a valaha is legnagyobb szezációt keltett lelet a dinoszauruszok történetében. A híres Solnhofen bányában talált volt az elsõ és ha a mészkõ nem õrzi meg a toll-lenyomatokat, lehet, hogy arrébdobják, hogy: már megint egy Compsognatus lelet!
Az Archaeopteryxet gyakran hívják õsszárnynak. Azt hiszem nem kell ecsetelni, hogy miért. Õ a hiányzó láncszem a madarak és a hüllõk között és ez a lelet bizonyította be végérvényesen amit a tudósok már régóta sejtettek, hogy a madarak valamely apró termetû ragadozó-dinoszaurusz családból fejlõdtek ki. Nem mellesleg ezután ébredtek rá, hogy nem kizárt, hogy a toll nem a madarak "találmánya" hanem a dinoszauruszoké!
De kövessük csak az Archaeopteryx fejlõdését. Elsõ lépésként ugye a mellsõ végtagokon fejlõdhettek a pikkelyek valamiféle hosszabb nyúlványokká, amelyek lehetõvé tették, hogy a gyík magasabbra ugorjon mondjuk egy repülõ rovar üldözésekor. Ez a képzõdmény alakult aztán szép lassan tollá. A testet is kezdte elborítani aminek legfõbb célja, hogy redkívül jól hõszigetelt és ami alátámsztja, hogy a dinoszauruszok ezen csoportja igenis melegvérû volt már. Ezzel párhuzamosan elkezdett erõsödni a mellizomzat, valamint a mellsõ végtagok spelializálódása. Itt értünk el az Archaeopteryxhez. A teljes madárrá válás még messze van, de már egy igencsak különleges hüllõrõl beszélhetünk, ha egyántalán még hüllõnek tekintjük. A fej tökéletesen hüllõszerû. A hosszú farok sem vall madárra, hanem szintén hüllõre. Ellenben a tollak és a mellsõ végtagok totálisan madárszerûek. A mellizom még nem olyan erõs mint a mai madaraknál, de fejletteb mint egy átlagos Compsognatus-formánál. Valószínû tehát, hogy az Archaeopteryx rossz repülõ volt, órákat nem tudott a levegõben tölteni, maximum perceket. Ezzel viszont méltó vadásza lett a repülõ rovaroknak. Az alacsonyabb területeken és vízpartokon nem volt versenytársa. Magasabban ekkor még a pteroszauruszok uralták a levegõt. Elkezdõdött tehát egy új állatcsoport kialakulása. Ennek ellenére valószínû, hogy az Archaeopteryx egy zsákutca az evolúcióban, mert az elsõ valódi madarak merõben más formákat mutattak. Ezt támasztja alá a csõr hiánya, ami sok dinoszaurusznál már korábban kialakult és az elsõ madaraknál is jelent van, fogakkal ugyan. Az Archaeopteryx így is egy összekötõ kapocs. Az elõtte lévõ "lépcsõt" még nem találták meg, de ennek ellenére nevet már adtak neki: proavis. Õ lenne az Archaeopteryx elõtti forma ám lelet még nem áll rendelkezésre, kizárólag az evolúciós tudomány gondolataiban él. Aki kíváncsi rá, keressen rá a Google képek alatt, jó pár elmélet került rajasztalra!