"Az bizonyított tény, hogy a Stegosauriák, Ankylosauriák, Sauropodák hidegvérûek voltak"
Én még nem hallottam egyértelmû bizonyítékokról.
A sauropodáknál azzal szoktak érvelni, hogy nem tudtak volna megenni annyi élelmet, amennyi szükséges lett volna ahhoz hogy a testhõmérsékletüket állandó szinten tartsák. Ilyenkor az emlõsökhöz szokták hasonlítani õket, de lehet hogy nem kellene. A hüllõk általában jóval takarékosabban emésztenek mit az emlõsök. A megevett táplálékból sokkal több alakul át hasznos energiává, és így jóval kevesebbet kell enniük. Szóval ha a dinoszauruszoknak inkább hüllõkhöz hasonló emésztõrendszerük volt, akkor lehettek egyszerre nagyok és melegvérûek.
Aztán csak rá kell nézni pl egy Brachiosaurusra. Egy ilyen szájberendezéssel pillanatok alatt lekopaszthatott egy fát. Egy Diplodocus meg órákig tudott úgy legelni, hogy a teste meg se mozdult. Ráadásul az emlõsök elég sok idõt és energiát fordítanak rágásra (fõleg ha még kérõdzenek is), a sauropoda csak nyelt. Az egészben lenyelt kaja megemésztésével is rengeteg hõt tudtak termelni.
Azt is figyelembe kell venni, hogy egy hidegvérû állat nem tud egész nap aktív maradni, viszont egy ekkora test fenntartásához folyamatosan enni kell. A szárazföldön a hidegvérû állatok nem is nõnek túl nagyra. A krokodilok is max 1-2 tonnásak.
És ott vannak azok a kutatások, amiket a különbözõ életkorú sauropodák csontjain végeztek. Lábszárcsontokat hasonlítottak össze, és az lett az eredmény, hogy egy Janenschia kb 10-11 évesen már ivarérett volt, és 25 éves kora körül érte el a max testhosszát. Egy kifejlett Janenschia 20-30 tonna körül lehetett, szóval évente átlag 1 tonnányit kellett nõnie. Ilyen tempóban nõni egy hidegvérû állat egyszerûen nem képes.
A stegosauriákál gondolom a lemezeket mint hõfelvevõ berendezéseket lehetne felhozni, de egyáltalán nem biztos, hogy azok hõfelvételre szolgáltak. Lehet hogy éppen a fölösleges hõt lehetett velük leadni. Vagy esetleg valami egész másra szolgáltak (ragadozókat elijeszteni, nõstényeket levenni a lábukról stb stb stb)
Az ornithopodáknál nem tudom, mire lehetne alapozni a hidegvérûséget, fõleg amióta elõkerült az a szépen megõrzõdött Thescelosaurus szív, amin látszanak a szépen elkülönült kamrák és az egy darab aortaív...