A Dinoszauruszok Csodás Világa címû kiállításon több tucat, beépített robotok által élethûen mozgatott dinoszaurusz mellett elõször láthatja a nagyközönség az elsõ magyarországi dinoszaurusz-leleteket
2006. április 7 - november 26.
Helyszín: Budapest XIII., Váci út 19. (Tudományos Játszóház egykori kiállítóterme)
Telefon: 450-0048
nyitvatartás:
hétfõ-péntek: 9.00-17.00
szombat-vasárnap: 10.00-18.00
Százhatvan millió éven át a dinoszauruszok uralták a Földet, mígnem körülbelül 65 millió éve váratlanul kihaltak - ma sem tudjuk pontosan, miért. A Tudományos Játszóház korábbi kiállítótermében, a Váci út 19-ben április 7-tõl november végéig 28 különféle dinoszaurusz-modell csodálható meg, látványos ismertetéssel.
2000-ben hosszas kutatások eredményeként a Bakonyban felszínre kerültek az elsõ magyarországi dinoszaurusz-leletek, amelyeket most elõször mutatnak be a nagyközönségnek. (Elsõ magyarországi dinoszaurusz-leletekrõl olyan értelemben beszélhetünk a Bakonyban, hogy ezek voltak az elsõ igazi csontok, amelyek elõkerultek, de már korabban is ismertek voltak lábnyomok a Mecsekbõl, Komlosaurus néven.)
4x2,5 méteres homokágyban látható a Hungarosaurus tormai csontváza, úgy, ahogy a fosszilizálódott csontok eredeti helyzetükben megõrzõdtek. A Hungarosaurusok közel 4 méteres páncélos dinoszauruszok voltak, és a mai Bakony-hegységet járták 85 millió évvel ezelõtt.
A kiállítás másik látványossága a repülõ hüllõk vagy pteroszauruszok egyetlen hazai képviselõje, a Hungarosaurus lelõhelyén elõkerült Bakonydraco galaczi - a faj egy egyedének fogatlan alsó állkapcsa és négy nyaki csigolyája látható a kiállításon. Az állat szárnyfesztávolsága a maradványok rekonstruálása alapján elérhette a 3-3,5 métert, ami közepes méretnek számít a repülõ õshüllõk között. Ahogy az összes pteroszauruszra, a Bakonydracóra is jellemzõ, hogy csontjai rendkívül vékony falúak voltak. Fogatlan állkapcsa arra utal, hogy halakkal, vízparton élõ ízeltlábúakkal, puhatestûekkel táplálkozhatott. A Bakonydraco legközelebbi rokonai Üzbegisztánból, Spanyolországból, illetve Marokkóból ismertek. Õk voltak a Azhdarchidák, a "hosszú nyakú" pteroszauruszok.