Én egy tömörített változatot olvastam. E szerint a raptorok vadászstratégiája abból állhatott, hogy lesbõl támadva lábuk nagyobbik karmával a földhöz szegezték a prédát, és úgy próbálták addig döfködni, míg ki nem múlt. Az elmélet szerint a raptorok szárnya és tollas farka tökéletes volt ilyenkor az egyensúlyozáshoz, és szárnytollaikkal körbe is fonhatták a zsákmányt, hogy ne tudjon elmenekülni, meg a többi raptor ne tudja elvenni tõlük.
A lábakat összevetették pár ma élõ, földön vadászó madáréval, és kiderült, hogy a raptorok lábai gyors futásra alkalmatlanok, viszont kapaszkodásra és fogva tartásra tökéletesek. Ha felvetjük, hogy a raptorok tényleg ejtettek el náluknál nagyobb állatokat (ami egyre valószínûtlenebbnek tûnik), akkor arra is kellõen rá tudtak csimpaszkodni.
De valószínûbb, hogy kisebb méretû dolgokra vadásztak, ami után nem kellett sokat futni. Velük ellentétben a Troodontidák lábai már inkább futólábak voltak, így azok a kisebb, gyorsabb lényeket szemelték ki.
Informatika és tudomány
