Ennyi erõvel a bálnák sem emlõsök, sõt a denevérek sem. Kõ' nekik új rendszertani kategória.
Plusz amit már többször írtam, hogy ha a madarak már nem dínók, akkor választani kell, hogy a hüllõ vagy a madármedencéjûek dínók, mert egyiknek mennie kell akkor.
Arról ne is beszéljünk, hogy szép lassan nem az lesz a kérdés, hogy melyik dínó volt tollas (milyen mértékben) hanem, hogy melyiknek nem volt. Facebook primeval csoportban vetettem fel eme elméletet:
Pterok és dínók egy közös õstõl származnak, melynek volt valamilyen kültakarója már, illetve négy kamrás szíve (révén a krokiknak van) Tehát alapvetõen a dínók kültakarós lények, csak jó pár faj elvetette ezt.
Archosauriák hüllõk egy levált már külön állónak tekinthetõ csoportja, vagy csak konvergensen fejlõdtek a hüllõkkel. Ide tartoznak a krokodilok (Kaprosuchusnál én felvetek amolyan gyengébb melegvérûséget, révén elvben egy nagyon agilitis dög volt) Krokiknál kialakult a négykamrás szív, ám nem váltak melegvérûvé. Míg egy másik archosauria eme szívhez még ilyen szõrszerûségeket kezdett növeszteni, majd külön vált a pterokra és dínókra. A dínók meg kifejlesztették a ma ismert tollakat.
Tehát én egyben az Archosauriákat emelném ki a hüllõk közül, hogy õk már túl léptek a hüllõkön.