-Elõször is:olvasd el az A következõ címû könyvet-Michael Crichton írta.Rengeteg dolog van benne persze a biotechnológiákról is,de nem ezért,hanem az ezekre vonatkozó szabályozás miatt ajánlom.
-Másodszor:100%-os pontosságú ismereteink nincsenek arról,hogy a dinoszauruszok mire voltak képesek.Kifejtem.
1:Van mondjuk egy szarvasfaj,ami az erdõben él, rügyek, hajtások, levelek, virágok és gyümölcsök szerepelnek az étlapján.Szóval,egy szarvas.
2:Volt egy dinoszaurusz, mondjuk valami Hypsilophodon-szerûség,ami pontosan ugyanezt a nichet foglalta el a kréta idõszak erdeiben.Ne felejtsük el,hogy a kréta erdõi nem sokban különböztek a maiaktól.
Szóval dinoszauruszunk vígan megélne ma is.
3:Elkészítjük a dinoszauruszt.Valamire függõvé tenni-mondjuk a lizinre,mint a JP-ban,macerás,mert ehhez bele kell nyúlni a génállományba,ami egy eleve hiányos szekvencia esetén nem tanácsos-valószínûleg elõször "sima" dinoszauruszt állítanak elõ,és csak utána "függõt"."Simából" rögtön többet is,mert kell a reprezentatív minta.
4:A szarvasokból és a "sima" dinoszauruszokból álló populáció valamilyen úton-módon egyazon földrajzi helyre kerül(legyen az,hogy megszöknek a kutatóteleprõl,mert unják,hogy mindig csak szilvát kapnak,csipkebogyót meg nem).Na most ilyenkor lép közbe az ökológia:két,ugyanazt az élettért betöltõ faj közül a kompetensebb nyer-gyorsabban tud futni a ragadozók elõl,ellenállóbb a kórokozókkal szemben,stb-mert az elõnye(i) miatt jobban elszaporodik, végül kiszorítja a másikat.
5:Ki a kompetensebb?Az emlõs vagy a dinoszaurusz?
Mert ha valami hasonló szituáció áll be, ez a versenyképesség a másikkal szemben döntõ.
A "miért ne tegyük ezt?" kérdést én most függõben hagynám,amíg el nem olvastátok a könyvet, de utána nyugodtan nekem lehet esni a témával kapcsolatban.