A mélyrepülés azért szerintem túl erõs az aftershockra. Játszhatóság és kezelhetõség tekintetében minden további nélkül megfelel a kor követelményeinek, a sztorija szerintem mindn további nélkül kenterbe veri bármelyik X-com epizód történetét (persze ehhez végig kell játszani a játékot, viszont a végén nálam ez húzott vissza a gép elé), komplexitása is teljesen korrekt (a karakterek fejlesztése illetve a fegyverek moddolhatósága szerintem nagyon tuti).
Hogy pozitiv vagy negativ-e az, hogy a saját emberek nélkülünk tehetetlen bábok csupán, az teljesen szubjektiv: volt már egy-két játék, ahol téptem a hajam amikor egy egység úgy döntött, elkezdi üldözni/lõni az ellenfelet amikor nekem egész más terveim voltak.. szóval én jobb szeretem, ha igenis pontosan megtervezhetem mit akarok és a katonáim azt parancsaimnak megfelelõen végre is hajtják.
Ami szerintem a legnagyobb gáz az a túl sok és nagyon egykaptafás harc. A random pályagenerátor nagyon egyhangú pályákat generált, ráadásul túl gyakran van összetûzés, kevés XP-ért. Egy idõ után ez túl monotonná teszi a játékot, a végén inkább ugrottam a küldiket tekintet nélkül az elvesztett területekre, mert már nagyon teli volt a hócipõm a küldetésekkel...