Szlovákiában a kormánytól függetlenül mûködõ Hálózati Ágazatokat Szabályozó Hivatal (ÚRSO) állapítja meg, hogy hány százalékkal emelkedik a földgáz, a villanyáram, a víz- és csatornadíj ára.
Az állami intézmény, amelynek döntését a kabinet sem bírálhatja felül, az aktuális árak megszabása elõtt elõször egyeztet az érintettekkel, majd az általa kidolgozott, méltányos nyereséggel számoló képletbe beülteti a beérkezõ adatokat, ezt követõen pedig közzéteszi a döntõen mindig a következõ év januárjától érvényes árakat. Ám ha év közben radikálisan változnak a körülmények, akkor menet közben is rugalmasan reagál az ÚRSO, erre egyébként a gázáremelkedés miatt az idén is sor kerülhet. Az utolsó drasztikus áremelések 2004 januárjában voltak, azóta – a keresztdotáció és az állami dotáció megszûntével – csupán az aktuális infláció vagy a világpiaci áremelkedés mértékének megfelelõ korrekciókra került sor.
Egy négytagú szlovákiai család havonta átlagosan 3220 koronát fizetett a fûtésért és a vízmelegítésért. A szlovákiai háztartások bevételének 10–15 százalékát emésztik fel az energiára fordított kiadások, az alacsonyabb keresetûek esetében ez az arány eléri a 30 százalékot is – közölte Claude Mandil, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) igazgatója. Ez rendkívül komoly anyagi terhet jelent, hiszen Mandil szerint a német háztartások bevételének csak 6 százalékát viszi el az energiaszámla kifizetése. A benzin és gázolaj árképzése hasonlatos Magyarországéhoz, a Slovnaft a világpiaci árakhoz igazodva akár hetente árat módosít.