"Bennem viszont az az alapvetõ kérdés ötlött fel, hogy honnan tudjuk, hogy:
-jól mérjük a távolságát a távoli csillagászati objektumoknak?"
Többféle módszerrel lehet mérni. Ezekmás-más távolságokon mûködnek jól, de van átfedés köztük, és ezáltal lehet ellenõrizni õket.
"-jól mérjük-e a sebességüket?"
A vöröseltolódással jól lehet mérni. Közeli objektumokon lehet ellenõrizni, hogy tényleg korrekt.
"-jól mérjük-e a tömegüket?"
Ha egy objektum körül valami sokkal kisebb dolog kering (márpedig ez általában fennáll), akkor a pálya sugarából, és a periódusidõbõl tökéletesen jól lehet tömeget számolni.
"na persze ezek mind visszavezethetõk arra a kérdésemre hogy: honnan tudjuk, hogy a távoli csillagászati objektumok tulajdonságai olyanok, mint amilyennek ma hisszük, nem tudhatjuk addig, amíg meg nem nézzük közelebbrõl õket, szerintem."
A spektroszkópia segítségével egy kis fénybõl is rettenetesen sok információ kinyerhetõ. Elég ahhoz, hogy biztosak legyünk abban, hogy a fizika mindenhol egyforma a világegyetem belátható tartományában. De persze azért az lesz az igazi, ha oda tudunk menni.
"Persze legjobban annak örülnék, ha valaki elmagyarázná hogyan is mérjük azokat a bizonyos tulajdonságokat, és hogy biztos módszerek-e ezek."