Nah, ilyen topic még ugysincs, pedig pár év múlva (max. 2014) nálunk is lesz.
Indulásnak egy hír, hogy egyáltalán kell e, aztán lehet vitatkozni a nevétõl kezdve (EU rövid u-t akar) a bevezetés idõpontján át sok mindenen...
Financial Times: Kelet-Európa túl szegény az euróhoz
Azoknak a balti államoknak, amelyeknek jövõre tervezett eurócsatlakozása az utóbbi idõszakban kérdésessé vált, valóban nem kellene még több évig belépniük a közös pénzrendszerbe, de nem a hivatalosan hangoztatott érvek - vagyis a túl magas infláció - miatt, hanem azért, mert a térség egyszerûen túl szegény az euróövezeti tagsághoz, áll a Financial Times hétfõi elemzésében, amely szerint néhány jelenlegi tagországot is hiba volt felvenni.
A londoni üzleti napilap szerint kevés olyan tisztességtelen vita zajlik jelenleg az Európai Unióban, mint az, amelyik az euróövezet bõvítésérõl szól. Igaz, hogy Litvánia és Észtország inflációja, ami miatt mostanában megkérdõjelezik a két ország 2007-es eurócsatlakozását, kissé magasabb az euróövezeti referenciaátlagnál, de ez pusztán egyszeri energiaár-kiugrás eredménye, és azé a tényé, hogy az általános árszint éppen az EU-éhoz közelít, áll az elemzésben. Ezeknek a hatásoknak a kiszûrésével a térségi tagjelöltek inflációja semmiféle gondot nem jelentene sem nekik, sem az euróövezetnek. Mivel azonban a jelenlegi euróövezeti tagok más okokból nem akarják ezeknek az országoknak a csatlakozását, az inflációs kritérium éppen kapóra jön, írta a Financial Times.
A lap szerint ugyanakkor vannak teljesen helytálló egyéb gazdasági érvek arra, hogy Litvánia és Észtország miért ne csatlakozzon most az euróövezethez. A maastrichti szerzõdésben megfogalmazott belépési kritériumok - infláció, rövid távú kamatok, költségvetési hiány, nettó adósság és árfolyam-stabilitás - soha nem képeztek ideális tagsági feltételrendszert, mert nem veszik figyelembe a reálgazdasági mutatókat, vagyis a termelékenységet, a foglalkoztatást és a bérszintet, miközben a nominális feltételek teljesítésére a kormányok kreatív elszámolási trükkökhöz folyamodnak.
Az euró eddigi hét éve során azonban már kiderült, hogy a reálgazdaság nagyon is számít a belépõk kiválogatásában. Visszatekintve valószínûsíthetõ, hogy például Portugália felvétele hiba volt, és kérdõjeles Olaszország esete is. Ez utóbbi gazdaságára erõs bér- és árrugalmatlanság jellemzõ, ami képes még recesszióban is inflációt termelni, áll a Financial Times hétfõi elemzésében. A lap szerint a valós ok, amiért Litvániának és Észtországnak most nem kellene belépnie az euróövezetbe, az, hogy még mindig túl szegények ehhez, és jövõbeni fejlõdésük bizonyos szakaszában még szükségük lehet saját árfolyam-rugalmasságra.
Szlovénia - a harmadik olyan új EU-tagállam, amelynek eurócsatlakozása jövõre esedékes - ugyanakkor valószínûleg készen áll erre, hiszen sokkal gazdagabb, mint a másik kettõ, sõt gazdagabb Portugáliánál is, áll a Financial Times elemzésében. A lap szerint a magas kelet-európai termelékenység-növekedési ráták mellett nem fog a végtelenségig elhúzódni a konvergencia-folyamat, és a litván és észt euróövezeti tagság sem vész a beláthatatlan távolba, legfeljebb néhány évet késik.
Nem ez az elsõ olyan londoni elemzés, amely nem tartja helytállónak az inflációval indokolni a két balti állam eurócsatlakozásának esetleges késését. A múlt héten a legnagyobb európai hitelminõsítõ, a Fitch Ratings is azt írta a litván adósosztályzat megerõsítéséhez fûzött elemzésében, hogy a minden maastrichti követelményt kényelmesen teljesítõ Litvánia eleshet az egy éven belüli euróövezeti csatlakozástól az infláció valamelyes felgyorsulása miatt, jóllehet inflációja eddig alatta volt a valutauniós jegybank árstabilitási küszöbének, amelyet évek óta maga az euróövezet is átlép.