"Ajánlom olvasásra Marx Tõke címû könyvét, manapság ugyan nem népszerû olvasmány, viszont sajnos egyre aktuálisabb."
OK, az olvasmány, de ha valaki olvasná akkor semmi esetre sem szabad csak ezt a könyvet olvasni, ugyanis mellé kötelezõ pl. Adam Smith, Thomas Hobbes, Thomas Paine, (Karl Popper) meg még más nyugati szerzõk mûveit, mert ha csak Marx-ot olvassa az ember akkor biztos, hogy a világ legelferdítetebb képe jön a szeme elé, különössen most amikor a gazdaság nagyobbik része már szolgáltatásokból és áll és a tõke pedig szétszórva van emberek százmillióinak vagyonát képezve. Na mindegy, a fõ dölög, hogy felejtsük el, az úgynevezett "igazságot", mert az biztos hogy a feneketlen tó fenekén rejlik... különben én jómagam a kapitalzmust tartom a legelfogadhatóbbnak a meglévõ rendszerek közül, méghozzá azt az angolszász verzióját ahol az állam minimálissan avatkozik bele a dolgokba, de ahol a törvények viszonylag jók és praktikussak, a bürokrácia pedig minimális. Persze ez sem jó, de nem tudok tölle jobbat. Különben ha valakit érdekelne pl. az USA kapitalista kizsákmányoló rendszerének struktúrája...
22 million businesses
Out of this 17 million have no employees
6 million has employees
3.4 million has 1-4 employees (5.5 million employees)
2+ million has 5-99 employees (35 million employees)
85.000+ has 100-499 employees (16 million employees)
tehát mint látjuk az emberek igen nagy része vagy saját cégében általában egymaga dolgozik, vagy családi cégekben, vagy kis és középvállalkozásoknál dolgoznak és itt nem igen képzelhetõ el a kizsákmányolás, persze nem kizárt, de elég ritkaság. Persze a foglalkoztatottak másik fele a nagy (multiknál) dolgozik, és ott van ez is meg az is, de ha az ember okossan tervez, takarékoskodik és nem engedi meg magának, hogy kiszolgáltatott helyzetbe kerüljön akkor a kizsákmányolás nagyjából kizárt dolog. Más kérdés, hogy legtöbb ember nem elég inteligens és óvatos, hogy ezt megtegye, és persze ez az USA-ban vagy esetleg a fejlett világban van így, a világ többi részében kizsákmányolás van nagyjából mindenütt (többek között a felzárkózó országokban is mint pl. középeurópa), de az egyáltalán nem függ attól, hogy kapitalizmus, szocializmus, vagy x-izmus lenne aktuális, a szegénység az amiben rejlenek a gondok, a kapitalizmus sem szüntette meg a szegénységet, de viszonylag jól leszûkítette vagy esetleg átfogalmazta, mert pl. egy szegény amcsi az nem egyenlõ egy szegény szomáliai-val, vagy albánnal, míg az elsõ 10 éves autót vezet, nem jár nyaralni és gyerekeit állami iskolába küldi, a másiknak (szomália, albánia stb.) nincs betevõ falatja. Tehát alapjából a kapitalizmus pozitív fejlõdést hozott, persze lehet, hogy lehetett és lehetne ettõl jobban is, de egyben biztosak lehetünk szocializmussal vagy kommunizmussal biztos nem. Ezért nagyon veszélyes dolog ha Marx-ot olvassuk a többi és speciál Adam Smith és Thomas Hobbes nélkül, de nem szabad elfelejteni a modernabb szerzõket sem, mert a világ és a tõke már közel sem olyan mint amilyen volt amikor ezek a szerzõk alkottak.
Informatika és tudomány
