"Egyetlen sejtet képzelj csak el rendesen, talán még az se menne részletesen, most néztem utána a bioszkönyvben, hogy milyen is egy szinapszis:
kémiai anyagokkal kommunkikálnak az idegsejtek, mennyi adatot hordozhatnak azok a kémiai anyagok, megnézve, hogy pl. mennyi adat kell nekünk egyetlen fehérje leírására, a test egyetlen DNS molekulájában csak kb. 10-20% annak a sok fehérjének a leírása, ami a testünkben van."
Azt ne felejtsd el, hogy az agysejt nem csupán számol, hanem egy egész élõ szervezet. Rengeteg dolga van a számoláson kívül is. Az információ feldolgozásban a szerepe anniy, hogy kap pár száz/ezer bemenõ impulzust, és ezek alapján vagy küld jelet, vagy nem. Ezzel elvileg akár lehetne is képet felismerni, de ez nagyon komplex belsõ mûködést igényelne, ami nincs meg. Másrészt nagyon nem hatékony, mert így minden egyes képet külön kéne megtanulni, és ráadásul nem tudnánk, hogy mi van a képen, csupán felismerni tudnánk. És ha az 1db sejt véletlen elpusztul, akkor nem lennénk képesek felismerni a képet.
"A jel az idegrostban kb. 120m/s-os sebességgel is terjedhet, azaz kb. 60 jel mehet végig a testeden másodpercenként."
Egy 3GHz-es procin másodpercenként 3 milliárd jel megy végig.
"Egyetlen sejtünk komplexebb, szerintem, mint egy szuperszámítógép."
Mûködésben, vagy felépítésben? És biztos, hogy komplexebb? Egy mai átlag proci 300 millió tranzisztorból áll (és 1 tranzisztornak is van belsõ szerkezete), az nem elég komplex?
Informatika és tudomány
