Hmm, azt hiszem ebbõl a topicból is politikai fórum lesz hamarosan, de ne legyen igazam...
Én speciel ha tehetném, azonnal elhúznék Spanyolországba, vissza sem néznék. Nem igazán értem meg azokat, akik azt mondják, hogy a haza szeretete mindennél fontosabb. Hát nem tudom, ha nekem van egy családom (de ha nincs, akkor is) és el akarom õket tartani, minél normálisabb életet biztosítva nekik, akkor egyértelmû, hogy nem maradok itt. Akkor a CSALÁDOM a legfonotsabb, vagy minimum a gyermekeim... Pl. milyen jövõje van azoknak a gyerekeknek, akik most nõnek fel hazánkban? Már 10 éves korban káromkodnak, cigiznek, iskolát kerülnek, szarnak a tanulásra... Nem mondom, hogy én kitûnõ voltam mindenbõl, de egy mai 13-14 éves gyereknek az általános mûveltsége egyenlõ a nullával. Semmit nem tudnak. Ja, de: abban profik, hogy melyik játékban hogy kell továbbjutni, vagy hova mennjünk bulizni meg pénzt elb@szni, esetleg iskola helyett, vagy melyik a legjobb mobil. Ez persze nem mindenkire igaz, de a tendencia efelé visz.
Ne tudjátok meg, hogy Spanyolországban pl. mennyire más minden. Az emberek boldogok, nincsen gyûlölködés, az utakon szinte nem hallasz dudálást meg anyázást, teljesen más az ember közérzete. A kissrácok sokkal nyitottabbak az élet dolgaira és még sorolhatnám. De mondhattam volna Angliát is persze.
Szóval maradjak itthon sokkal szarabb körülmények közt, rossz hangulatban, egy olyan országban, ahol az emberek agresszívek, sajnos nagy a gyûlölet, stb, de verjem a mellkasomat, hogy "igen, ahh, itt vagyok a hazámban és magyar vagyok"?? Hát kösz, de kösz nem. Fájna a szívem, de elmennék. És kb. nem érdekel, aki emiatt elítél, mert aki magával és a családjával kib@szik, mert õ olyan nagy hazaszeretõ, az szerintem egy barom, már elnézést.
És nem vagyok sem balos sem jobbos, hányok a politikától és a 2 nagy párttól is, meg attól, ami a Parlamentben folyik. (Csak a miheztartás végett írom, még mielõtt valaki anyázna, hogy balos vagyok, meg hazaáruló - nem, nem vagyok, csak józan ésszel gondolkozom.)