1 év londoni élet után határozottan a külföldre szavazok. pláne ha ugyanolyan munkám lehetne mint itthon.
ott szar melóm volt, de napi három órás munkával ki tudtam fizetni a drága lakást, drága utazást és a kaját. emelett még maradt is pénzem.
ez itthon nem jellemzõ, még ha jobb is a melóm a pénzem kevesebbet ér.
mindenféle kultúrláis szinten is lenne tanulnivaló a nyugatibb országoktól. számomra itthona a legdühítõbbek a kereskedõk és az autósok viselkedése. a kereskedõk azt hiszik te vagy értük, az autósok meg személyes sértésnek veszik, ha megpróbálasz átmenni elõttük...a zebrán (ez csak 1-1 példa volt, sokminden zavar még velük kapcsolatban)
szóval összegezve: hiába kötnek ide dolgok, nem éri meg egy életen át szenvedni, ha lehet jobb is...
szerk.: jah és még annyi, hogy amikor hazajöttem 1 év után, szinte mindenkin ugyanazt láttam: be vannak savanyodva. az önsajnálatba, az életükbe,stb.. (ki-ki a saját választása szerint)