Az EMP robbantást az ellenséges terület felett hajtaná végre az elsõ csapást végrehajtó támadó fél, ami egyúttal meg is akadályozza azt, hogy saját tölteteit a saját GPS rendszerével vezesse célra. Nem "önvédelmi", saját terület feletti robbantásról beszélek. Az, hogy mit tiltanak és mit nem a nemzetközi egyezmények, nyilván más megítélés alá esik háború esetén, és a kísértés nyilván akkora mindkét fél részérõl, hogy én nem táplálok illúziókat afelõl, hogy minden arra képes ország megtette az egyébként minimális elõkészületeket arra, hogy meglepetésszerû EMP csapást tudjon mérni egy ellenségre. Pusztán egy kicsit átalakított mûholdra van szükség. Idõnként fel is merült, fõleg az orosz felet vádolták ezzel, hogy meg is próbálta ilyen fegyverek direkt telepítését is.
A támadásról az ellenfél szinte azonnal tudomást szerez, ezt nem tudod elkerülni. Pláne nem tudsz választani, hogy az elsõ csapás után EMP-zel, mert az elsõ csapás már önmagában leküzdhetetlen rádiótechnikai zavarokat kelt. Nincs értelme a nukleáris támadásban akár csak részben felhaszálni a GPS-t, hiszen nem lehet tudni, hogy egy rakéta mikor, milyen elektromágneses viszonyok között tud majd elindulni, mûködni - az az egység, ami elsõ csapásra készült, más körülmények között esetleg egy már részben nukleáris csapás sújtotta országból kell hogy kilõjék, tehát navigációja teljes pályáján nélkülöznie kell minden külsõ segítséget.
Az elsõ csapás jelentõségét nem tudom, miért hanyagolnám el, én csak annyit mondok, hogy ez egy olyan hazárdjáték elfogadhatatlan veszteségekkel, hogy szerencsére senki sem merte megkockáztatni. Visszanézve nekem úgy tûnik, a hidegháborút a kölcsönös bizalmatlanság indukálta, és nem a támadó szándék bármely fél részérõl.