NEM KELL LEMONDANI AZ EMPrõl CSUPÁN 15 PERCCEL ELHALASZTANI, FOGD MÁR FEL VÉGRE :)
Ez idõ alatt legfeljebb az amúgy is készültségben lévõ bombázók tudnak felszállni.
A polgári hálózat kiesése amúgy teljesen normális, és számolnak is vele. Az áramellátás és a kommunikáció a (fontosabb) katonai létesítményekben többszörösen redundás. (pl. az amerikaiak szerint a kommunikáció minden körülmények között biztosított a fizikailag épségben lévõ (fonstosabb) egységekkel)
A legfontosabb helyeken pl. direkt elektroncsöves(!) eszközöket alkalmaznak a hagyományos IC megoldások helyett. (persze itt nem hatalmas, ENIAC korabeli e-csövekre gondolj, hanem jóval kisebbekre. Ilyenek vannak pl. MIG-29 esekben is, még asszem a Top Gun írt róla anno) Ezek ugyanis legfeljebb 1-2 perccel egy EMP után már újraindíthatók, és mûködnek, szemben az integrált áramkörökkel, amelyek akár órákig is meghülyülnek a szabadon rohangáló elektronoktól.
Az idézet amit betettél:
"Since some enemy submarines would be only a few hundred miles from their targets, some SLBMs would explode on American targets about 15 or 20 minutes before the first lCBMs would hit. " >>> mint írtam, az orosz rakétahordozókat folymatos megfigyelés alatt tartják az amerikaiak, ami tengeren van, azt követik is legalább 1 hajóval. Szerencsére ezek a ruszki vasak még mindíg jó hangosak :) Ja és alacsony légkörben, illetve földön robbantott atom nem csinál számottevõ EMP-t (világûrbe érõt tuti nem). Amúgy az SLBM-ek, a jelenlegi doktrína szerint VÁLASZCSAPÁS végett vannak vízen. Pont azért, mert sokkal nehezebben azonosítható a helyzetük, mint egy rakéta silóé, radásul ez még mozog is.
"Three or four nuclear weapons skillfully spaced and detonated at high altitudes over the United States would produce EMP effects that might knock out most public power, most radio and TV broadcasting stations lacking special protection against these effects, and most radios connected to long antennas."
Ez csak a civil hálózat szívásáról szól, és egyáltalán, felhívom a figyelmed a feltételes módra, amit a szöveg alkalmaz.
kukacos:
10% nálam oszt vagy szoroz, ugyanis gõzõd nincs arról, hogy a bekapott elsõ csapás után hány robbanófejed marad, milyen területi eloszlásban, adott esetben egész sor célpontról le kell mondanod, mert nem tudnád elérni a megmaradt készletekkel.
Ne feledd, a START II (phase 2) szerint nem több tízezer, hanem kevesebb, mint négyezer robbanófejjel gazdálkodsz majd, és ennek csak egy bizonyos része lehet ICBM-eken/SLBM-eken (kb. a fele). Ja és ami a legfontosabb, megtiltja, hogy MIRV fejet rakj ICBM-ekre!
De az (igaz az oroszok tökölõdése miatt még nem ratifikált) START II phase 1 is megnegyedeli a hidegháborúban szokásos mennyiséget, az általad említett és idézett tanulmányok pedig még az akkori hatalmas robbanófej-mennyiségeken alapulnak.
Az oroszok amúgy még durvább leszereléseket kell hogy végrehajtsanak, már a phase I szerint:
"In contrast to the US, Russia must eliminate almost all MIRVed ICBMs and their associated silos and mobile platforms except 105 SS-19 ICBMs which can carry 6 warheads each. In addition, Russia is not going to convert strategic bombers, and, assuming that 120 SS-N-20 SLBMs will be downloaded from 10 to 8 warheads to meet the Treaty requirements, Russia’s total breakout capability will not exceed 800 warheads."
Azért ennyi már tényleg elég kevés!
Egy nagyváros elpusztítása pedig már önmagában fél- /egy tucat szimultán robbantott töltetet igényel. Megerõsített célpontok ellen meg még több kellhet.
A mûholdaidról meg annyit, hogy az ICBM-eket ehhez baromira módosítani kellene, vagy lehet, hogy meg se lehtne csinálni, ugyanis azok egyszerûen nem arra lettek kifjlesztve, hogy 6-800 kilóméteres pályára egy vagy több többszáz, összesen akár jópár tonnányi robbanófejet fel tudjanak rakni. Nézd meg egy minuteman III súlyát (32 tonna), 12 méter magasság, és 2 méter körüli átmérõ mellett.
Egy Proton, amiz ma elõszeretettel használnak a kereskedelmi mûholdak pályára állitásához, kb. 700 tonna, és négyszer olyan széles és magas, mint egy Minuteman, igaz, ez akár 10 tonnát is felrak, ha megoldod hogy elférjen a raktérben.
Egy minuteman bornout-speedje 4-5 Mach-al marad el egy LEO pályához szükséges sebességtõl. Ezt a hajtõmû (vagyis maga a rakéta) cseréje, vagy jelentõs farigcsálása nélkûl nem lehet megoldani. Tehát nem órák, hanem legalább hetek, hónapok kérdése egy ilyen mûholdat ICBM-ekkel feljuttatni.
NEM UGYANAZ valamit ballisztikus pályára hajítani és ugyanazt a tömeget 600 kilóméteren olyan sebbeségre gyorsítani, hogy az ne essen vissza!!!
Alcsonyabb magasságú pályán néhány hónap alatt elég. Ha csak nem raknál kis hajtómûveket, és tüzelõanyagot is a robbanófejekre :)
(Anno épp azért tiltották meg a nukl. fegyverek világûrbe való telepítését, mert ezzel kvázi a Föld tetszõleges pontjára eljuttatható "ICBM-ekhez" justsz.)
Ha meg hagyományos rakétát használsz az ICBM helyett, az is jó sok elõkészületet igényel (szállítás, összeszerelés, kilövõállásra vontatás, felállítás stb. miatt). Ez az idõtartam már valóban bõven meghaladhatja egy hirtelen konfliktus lefutási idejét.