"NEM KELL LEMONDANI AZ EMPrõl CSUPÁN 15 PERCCEL ELHALASZTANI, FOGD MÁR FEL VÉGRE :)"
Bármily hihetetlen, felfogtam, amit mondasz. Továbbra is elhibázott ötletnek tartom az elmondott okokból, és úgy tûnik, nem csak én gondolom így, hanem az igazi nukleáris stratégák is. De tessék meggyõzni az amerikai/orosz vezérkart, ne engem.
"mint írtam, az orosz rakétahordozókat folymatos megfigyelés alatt tartják az amerikaiak, ami tengeren van, azt követik is legalább 1 hajóval. Szerencsére ezek a ruszki vasak még mindíg jó hangosak :)"
Most a könyvvel vitatkozol? Tehát nem kell azzal számolni, hogy elõzetesen robbantgatnak, mert az amcsik úgyis leszedik az összes tengeralattjárót?
Nézzük csak: Nuclear War Survival Skills, Updated and Expanded 1987 Edition, Cresson H. Kearny, With Foreword by Dr. Edward Teller, Original Edition Published September, 1979, by Oak Ridge National Laboratory, a Facility of the U.S. Department of Energy.
Bocsika, nekik jobban hiszek, mint neked.
"Ja és alacsony légkörben, illetve földön robbantott atom nem csinál számottevõ EMP-t (világûrbe érõt tuti nem)."
De igen. Kisebbet és a töltet méretétõl függ, de az ionoszférát a robbanás felett az is tönkrevágja, a GPS navigációt lehetetlenné téve ezzel.
"Amúgy az SLBM-ek, a jelenlegi doktrína szerint VÁLASZCSAPÁS végett vannak vízen. Pont azért, mert sokkal nehezebben azonosítható a helyzetük, mint egy rakéta silóé, radásul ez még mozog is."
Tehát nem is próbálnának gyors csapást mérni partmenti tengeralattjárókról? Amelett, hogy ez a józan észnek is ellentmond, megint a könyvvel vitatkozol. Persze a válaszcsapásra is vannak tengeralattjárók, erre vannak az Ohio-k/Tájfunok, de nem véletlenül szokott idõnként gyakorlatozni az orosz tengeralattjáró flotta az amerikai partok mellett.
"Ez csak a civil hálózat szívásáról szól, és egyáltalán, felhívom a figyelmed a feltételes módra, amit a szöveg alkalmaz"
Mint elmondtam, a dolog titkosított és egyszerûen nem lehet kiszámítani egy EMP csapás hatását. Lesznek katonai rendszerek, amelyek tönkremennek, megsérülnek, de lehet, hogy percekkel késlelteti a reagálást mondjuk az az egyszerû tény, hogy nem mûködik egy lift valahol, és nem vették figyelembe... bolond lenne bárki kihagyni ezt a lehetõséget.
A START és egyéb szerzõdések után mindkét fél a mobil eszközeit igyekszik meghagyni. Atomtengeralattjáróra pedig nem szokás ICBM-mel lövöldözni. Bár kétségkívül van hatása a robbanófej-csökkentésnek, én nem mondanám, hogy innentõl csakis és kizárólag korlátozott nukleáris háborúról lehet szó. Bármelyik atomhatalom 1-2 év alatt megint fel tudja futtatni a fegyvertermelését, a hasadóanyagok, amihez sok idõ kell, megvannak. A kasztnit meg legyártják gyorsan, ha úgy adódik a nemzetközi helyzet.
A múholdas telepítésrõl: szerinted a nukleáris nagyhatalmak nem rendelkeznek olyan hordozórakétákkal, amivel meg tudnák oldani a vázolt feladatot? :) Nevetséges. Az ICBM-ek konvertálhatóságáról írtak sem állják meg a helyüket. Minden ICBM-es ország képes rá, hogy minimális munkával mûholdakat juttasson pályára ICBM-mel, mint ahogy ezt a leszerelésre ítélt hordozórakétákkal rendszeresen meg is teszik. Mi több, az oroszok valamelyik mûholdat egyenesen egy Delta-IV-rõl indították pár éve (vagy legalábbis megpróbálták). Vagy csak ott van a japán Mu-5 rakéta, ami szilárd hajtóanyagú, és valamiért roppant hasonlít a Peacekeeperre, szinte koppintása ... :D Krízishelyzetben gyorsan telepítendõ fegyverrõl volt szó, és nem kell évekig keringjen odafent.