Akkor sorold fel légyszíves akár könvbõl,akár magadtól, hogy mik azok a rendkívûl nyomós érvek, amik miatt a nagy ûr-EMP nem várhatja meg az elsõ hullám becsapódását?
Én nem azt mondtam, hogy van rajtuk fegyver, hanem azt, hogy megéri erõfeszítéseket tenni valamilyen egyéb vezérlési módra is, amely pontosabbá teheti a jelenleginél a fegyvereket, amire kézenfekvõ, és olcsó megoldás lehet a GPS.
Az általad idézett cucc, megintcsak már teljesen ionizált légkörre állapítja meg a GPS használhatatlanság, nem pedig a nekleáris háborút indító elsõ csapás néhány percére.
Tájékoztatlak továbbá arról, hogy csak a magaslégköri, és világûr robbantások termelnek számottevõ környezetben EMP-t (mivel föld/földközeli robbantásnál az ionizációra képes nagy enrgiájú röntgen- és gamma sugarak (fõleg az utóbbi) rendkívûl gyorsan elnyelõdnek a környezõ sûrû légkörben. Ezért van a tûzlabda. A légkör sûrûsége lefelé haladva exponenciálisan növekszik és mindezt összevetve azzal, hogy a tipikus MIRV-fejek a néhány tucat kilotonnás kategóriába tartoznak, az EMP effekt csak lokálisan számottevõ), tehát az elsõsorban ellenséges robbanófejeket támadó és ebbõl kifojólag földön/ nagyon földközelben robbantott elsõ hullám töltetei NEM.
http://www.fas.org/nuke/intro/nuke/emp.htm
itt az SREMP részt kéretik elolvasni, és jól megjegyezni, mielõtt butaságokat mondunk. Ez tiszta fizika, ezt nyugodtan elhiheted.
A lényeg belõle: The radiated EM field falls off rapidly with increasing distance from the deposition region (near to the currents the EMP does not appear to come from a point source).
(Amúgy a cikk szerint, a földi célok elleni EMP leghatékonyabb robbantási pontja a troposzférában van 3-8km magasság között)
Igen, vitatkozom bármilyen könyvvel, ha az nem képes meggyõzni és erre a szomkásomról nem vagyok hajlandó lemondani, ha a saját gondolataim elõbbre visznek. Inkább tedd magadévá te is ezt a jó szokást.
Kezded felb*szni az agyam:
"A múholdas telepítésrõl: szerinted a nukleáris nagyhatalmak nem rendelkeznek olyan hordozórakétákkal, amivel meg tudnák oldani a vázolt feladatot? :) Nevetséges. Az ICBM-ek konvertálhatóságáról írtak sem állják meg a helyüket. Minden ICBM-es ország képes rá, hogy minimális munkával mûholdakat juttasson pályára ICBM-mel, mint ahogy ezt a leszerelésre ítélt hordozórakétákkal rendszeresen meg is teszik. Mi több, az oroszok valamelyik mûholdat egyenesen egy Delta-IV-rõl indították pár éve (vagy legalábbis megpróbálták). Vagy csak ott van a japán Mu-5 rakéta, ami szilárd hajtóanyagú, és valamiért roppant hasonlít a Peacekeeperre, szinte koppintása ... :D Krízishelyzetben gyorsan telepítendõ fegyverrõl volt szó, és nem kell évekig keringjen odafent."
Én nem azt mondtam, hogy ICBM-el nem oldható meg a feladat, hanem azt, hogy kurva sok meló kell az átalakításhoz. Amúgy ha ennyire piti dolog, akkor mondd meg, ugyan miért nem ICBM-ekkel indítják mai LEO mûholdakat? Amikor amúgyis tucatjával kell azokat leselejtezni a korlátozások miatt, tehát gyak. pénzbe is alig kerülne? Ráadásul au USA-nak kurvára érdekében lenne, hiszen amerikai rakétákkal lóf*szt nem lõnek fel mostanában. Csak nem azért NEM ERRE TALÁLTÁK KI?
Az elsõ orosz felbocsátás amúgy 1999-ben volt tudomásom szerint (egy ex-SS18-cal nagynehezen sikerûlt 350 kilót felrakni az oroszoknak 650 km magasra, kb. nevetséges adatok a civil rakétákhoz képest)
Az amerikaiak pedig kilenc sikeres indítást hejtottak végre 12 év alatt ilyen rakétákkal.
De itt van, hogy mi mindent kell egy Titan-II-essel csinálni, hogy bármit is fellõhess vele:
From ICBM to Space Booster
Changing a Titan 2 ICBM into a space rocket required:
Modifying the end of the second stage to hold a satellite (hoppá)
Manufacturing a 10-ft. diameter payload fairing, or cover, of variable lengths plus payload adapters (hoppá)
Refurbishing the Titan's liquid-fuel rocket engines (hopppá!)
Upgrading the inertial guidance system (hoppá)
Developing command, destruct and telemetry systems (hoppá)
Emelett még :
Modifying Vandenberg's Space Launch Complex-4 West for the launchesthe rocket.
Én nem az ICBM-ek átalakíthatóságát tartottam lehetetlennek (hiszen egy szinte teljesen új rakétát is építhetsz ugyanabba a hengerbe, akkor nyílván menni fog. Bár lehet még így akadnak típusok, amikkel nem tudnák megoldni így sem), hanem a te azon kijelentésed (emögé nem raktál könyv idézetet asszem) hogy ezeket az "elhárító mûholdakat" hirtelen kipattanó krízishelyzetben kvázi "silós", gyári vagy majdnem-gyári ICBM-ekkel gyorsan telpíteni lehetne tucatszám. Mert abban ugyebár egyetértettünk többé-kevésbé, hogy jelenleg ilyen nem kering odafenn.
A fenti listából látszik, hogy ez nem két napos meló, az amerikaik több mint egy évig dolgoztak a kivont ICBM-el az elsõ indítás elõtt. Felteszem a rutinjuk most már lehetõvé teszi, hogy néhány hónap alatt legyártsák az alkatrászeket, és összedobjanak egyet ha akarnak (ami persze jó idõ a kereskedelmi indításokhoz szükséges idõkkel szembeállítva, de az általad vázolt feladathoz képest mégis nagyon sok)
Erre valszeg azt mondod, hogy elõre legyártasz sok ilyet, mint ahogy az amerikaiaknak van is még pár darab raktáron (ami azért kevés néhány darabnál több ilyen atom-elhárító fejet pályára rakni, hiszen nagyon kicsi a kapacitás). Igen ám, de mint azt a fenti listából látod, a szállítás, összeszerelés, indítóállványra helyezés, elõkészítés így is nepokat igényel minimum, és jelenleg csak 1 kilövõállványról lehet ilyet indítani, tehát egy rakéta után várnod megint stb stb.
Ha esetleg még az idõjárás sem kedvez, akkor meg lehet még többet kell várnod, vagy sokkal nagyobb rizikót vállalsz az indítással.
A tenferalattjárókról meg annyit, hogy ezek az orosz SSBN-ek, éppen a rakétáik nagy hatótávolsága miatt, megtehették, és meg is tették hogy a számukra sokkal biztonságosabb Barents-, Balti- és Okhotszki-tengeren hajókáztak (gyorsan kapj elõ egy atlaszt), a saját partok követlen közelében ugyanis jóval nehezebb leszedni õket a követõ amerikai tengeralattjáróknak. Így biztosítva volt a válaszcspás, ráadásul a dollármilliárdos atomhordozó se süllyedt el feltétlenûl a visszaúton az indítást követõen, és ha megmaradt valami hsaználható bázis a honi partokon, akkor jó eséllyel épségben jutott el oda, esetleg lésõbb kaphatott újrakétákat stb. Tehát legfeljebb a TE "józan eszednek" mond ellent a válaszcsapásra fenntartott SSBN. Mindezek következtében a SLBM-ek idõelõnye minimális volt a szárazföldi ICBM-ekkel szemben.
Az emcsik persze ígyis igyekszenek követni a fontosabb orosz tengeralattjárókat, nem egy amerikai-orosz tengralattjáró-ütközés történta hidegháború után ennek következtében. Mivel a ballisztikusrakéta indítás elõkészületei nyílvánvalók, és a megfelelõ hanglokátorral érzékelhetõk, ezért, ha csak nem elõre bejelentett tersztindításról vagy hadgyakorlatról van szó, szerintem igencsak viszketne az amerikai Los Angels/Seawolf/Virginia osztályú tengealattjáró parancsnok újja a torpedóindító gomb felett (amit persze valóságban külön tiszt kezel természetesen).
Az Ohio-k "szokásait" nem ismerem, felteszem a Trident II-esekkel már azok se virgonckodnak a nyílt vizeken, messze a saját partoktól, ugyanis nincs rá szükség.
Az idézett "hivatalos" vezérkari álláspontokra vonatkozóan, amit idézel:
Az amerikai/orosz vezérkar jelenlegi koncepcióját nem ismerem, feltételezem te sem, különben meg kellene ölnöd mindenkit, aki ezt a fórumot olvasta.
Figyelem mikor kopogsz...
Elhiheted azt, amit a hadászati koncepciókról a témában össze-vissza megtalálhatsz a NYÍLVÁNOS sajtóban. Én errõl már leszoktam, a java részét inkább fenntartásokkal kezelem, több forrást is megvizsgálok, és gondolkodom. Gondolkodni jobban szeretek, mint elhinni minden sz*rt, pláne ha a forrás ~20 éves.
Ezzel én tekintem lezártnak a vitát, mivel kezd terméktelenné válni (számomra legalábbis), meghát némileg offtopic már.