Az anti-ABM szerzõdés "1 helyszínre" limitálta az atomfejes, ballisztikusrakéta elhárítást, errõl is írtam már. Ez elõtt az idõpont elõtt amerika használt safeguard típusú atomfejes elhárító rakétákat, amiket a szerzõdés után (azzal a kis kivétellel) kivont.
Én úgy tudom, hogy a Safeguard a mai napig üzemel 70 Sprint és 30 Spartan rakétával.
A Yankee "tragédia" komolytalan érv az állításod mellett. Nem todom pontosan, hogy az elsüllyedt hajó Yankee I, vagy Yankee II típus volt-e, de még ha feltételezem a modernebb típust is, amiken SS-N-17 (= R-27) rakéták voltak, azok hatótávolsága sem haladta meg (töltet súlyától függõen a robbanófej súlyától függõen a ~3500km-t. Maximális töltettel pedig 2000Km volt csak. Ez némileg elmarad a Typhoonok, illetve Delták rakétáinak hatótávolságától, nem gondolod? (~8-10000km). Ilyen rakétákkal nyílván mélyen be kell hajóznod nemzetközi vizekre. A Bermudáktól északra elsüllyedt Yankee-d valószínûleg az amerikai Keleti partot fenyegette volna egy amerikai elsõ csapás esetén :P
Tovább rombolja az érved, ha az a hajó egyy SSGN-né átalakított Yankee volt (Yankee Notch), ez esetben azt hiszem nincs mirõl beszélnünk.
A K-219 egy 667AU osztályú tengó (Yankee I.) volt, R-27U rakétákkal, melyek hatótávolsága 3000km körüli. Így már érthetõ, miért kellett a bermudákig elmerészkednie. Ebbõl látható, hogy nem ICBM-rõl van szó.
Úgyhogy az állításod te kapkodtad el, a modern rakétáhordozók baromi ritkán hagyják illetve hagyták el a saját vizeiket. Ugyebár mostmár csak Delták, Ohiok, Typhoonok vannak fegyverben (leszámítva a brit, francia, kínai rakétahordozókat, de azok sem), ezek aztán egy tapodtat sem tesznek a biztonságos vízekrõl, ha nem muszály (pl. át kell települni messzi támaszpontra, nagyjavítás, vagy anno a jég alatti tesztek, vagy rakétatesztek stb.)
Nem vagyok benne teljesen biztos, hogy az Ohio-osztály közvetlen az amerikai partok közelében, az amerikai felségvízekben rejtõzködnének. Már csak azért sem, mert így jelentõsen beszûkülne az a terület, ahol mûködhetnének. Szerintem nyilván használatba veszik a nyílt óceánt is. Ugyanez az oroszoknál annyiban módosul, hogy õk fõleg az északi-tengert veszik igénybe, kivéve persze a távol-keleti Delta III.-asok, amik viszont valószinüleg tényleg nem nagyon merészkednek ki a nyílt óceánra.