Azért ez a 64 bit 1 idegsejt dolog ez elég necces. Kezdjük ott, hogy ugye azt is le kellene tárolni, hogy mely másik idegsejtekkel van kapcsolatban, plusz hogy ezek a kapcsolatok milyen erõsségûek, aztán máris nem elég a 64 bit. Nameg a dolog másik fele az, hogy a jelenlegi agymodell nem magyarázza meg, hogy az ember miért képes arra az agyával amire képes. Pl az új dolgok alkotására abszolúte nem ad magyarázatot. Ha az agy úgy mûködne, mint ahogy a mai kutatások alapján hiszi a tömeg, akkor egyetlen találmány se születhetett volna meg az emberiség története alatt (hiszen csak tárolni tud, meg elõhozni). Egyszerûen a dokik széttrancsíroztak pár agyat, aztán leírták mit látnak, meg hogy nagyjából hogy mûködhet. Kb annyi, mintha egy pigmeust leültetné egy autó elé, aztán leírná hogy valami varázserõ hajtja a kerekeit - ha egyátalán rájön, hogy a kerék forgása viszi elõre a verdát. Motor meg váltó meg benzin azok szerinte goauld varázslatok.
Nyugodtan mondhatjuk, hogy jelenleg végtelensok bittel se tudjuk az agy mûködését modellezni. 64*akármennyi bitünk már volna, csak sajna az agy nem digitális kicsit se. Mértek benne áramot? És, ez azt jelenti hogy elektromosan mûködik? Ha van egy virágkapád, és áramot vezetsz bele, az attól elektromos lesz? Nem hinném...
Arról már nem is beszélek, hogy az se feltétlenül helyes nézet, hogy az agyhoz kötünk minden gondolkodási, érzelmi funkciót. Nincs bizonyítva, csak valaki definiálta axiómának, a többiek meg jobb híján elfogadják.
Másik dolog, hogy jelenleg görcsösen erõlködnek azon, hogy az AI az az emberi agy másolata legyen (neuronhálózatok, stb). Amellett hogy az agy mûködését nem ismerjük, az sincs sehol se definiálva, hogy csak egy agyszerûen mûködõ valami lehet képes emberi gondolkodásra. Sõt. Jelenleg ott tartunk, hogy a neuronhálózatokat sok1000x nehezebb tanítani, mint mondjuk 1 kutyát. Az, hogy az áttörés mikor fog bekövetkezni - meg hogy bekövetkezik-e egyátalán - az eléggé megjósolhatatlan. Ha bekövetkezik, azt észre fogjuk venni, mert 1-1 elõrelépés akár milliárdszoros hatékonyságnövekedést is jelenthet. Pl vannak feladatok, amikrõl 10 éve simán bebizonyították, hogy megoldhatatlanok belátható idõn belül (azokkal az algoritmusokkal amik akkor voltak, pl. neuron hálózatokkal). Aztán jött pár fazon megalkották az evolúciós algoritmusokat, és elkészítették a szoftvert ami 10 másodperc alatt eredményt produkál. Persze nem AI, mert gyakorlatilag nem gondolkozik, viszont úgy oldja meg az adott, speciális feladatot mint egy igen okos ember. Gondolkozott helyette a programozója - viszont az eredmény magáért beszél. Szóval ez is lehet pl egy fejlõdési irány, bár köze nincs az emberi agy jelenleg ismert strukturájához, mégis mûködésében elég komoly hasonlóságokat mutat. Ha másra nem, arra talán jó, hogy a fejlesztõk elkezdjenek azon gondolkdoni, hogy talán nem a neuronhálózatok az egyetlen lehetséges út, lehet hogy az egy zsákutca.