ma, a fejlett államokban, a különbözõ szórakoztatóipar, reklám és marketing, szal röviden a kapitalizmus képes átvenni a vallás meghatározó szerepét, és ahogy az felfutott az 1600-as évektõl (talán az angol bekerítésektõl kezdve) nagyjából azzal egyidõben csengett le a vallás (a reformációval és a vele megjelenõ tudományos fejlõdéssel), de, ehhez gazdag államok és (viszonylag) gazdag polgárok kellenek, és szerintem ezért elvetéltek azok a demokrácia kísérletek, amelyekel (nagyon) szegény országokban próbálkoznak, elõbb a kapitalizmust kell elhozni (legalább csíráiban), az (ha lassan is, de) hozza magával a demokráciát, és idõvel például a faji vagy éppen vallási egyenlõségeket. de egy szegény állam, még szegényebb lakóinak a vallás nagyon olcsón képes megadni mindent. szórakozást, tudományt, erkölcsöt, reményt a jövõre, stb., szal gyakorlatilag mindent. ugyanakkor az kapitalista demokráciákra is valószínüleg egy idõ múlva ugyanolyan megvetéssel fognak tekinteni a fejlett társadalmak, mint most vallásos abszolutizmusra, csak ez még odább van.