"Ha én valamihez nem igazán értek, és ezzel valaki szembesít, nincs sértõdés, hiszem magam is tudom, hogy nem értek hozzá."
Ezzel én is így vagyok.
"Te viszont némi hiányos olvasmás után - úgy tûnik - azt hiszed, szakértõ vagy."
Miért gondolod, hogy te vagy a szakértõbb?
""De közben általános tapasztalatról is beszéltél."
Mibõl sikerült ezt levonnod?"
Abból, hogy konkrétan ezt mondtad.
"Értelem szerûen nem általános tapasztalatokról beszéltem, hanem témába vágó tapasztalatokról."
Vegyesen mindkettõrõl.
"Most fõleg nem értelek. Egy programozónak nem lehetnének akár általános, akár specifikus tapasztalatai?"
Te tényleg ennyire értetlen vagy??? NEM A TAPASZTALATRÓL BESZÉLEK? HANEM A FOGALMAZÁSRÓL !!!
"Nem az egész tudományról van szó. De a tudomány is tévedhet. Vagy épp 1-1 képviselõje."
Ez így ok. Csak nem így szoktál fogalmazni. Te általában azt hangsúlyozod, hogy az egész tudomány tévedés/csalás.
"Hanem mirõl? Nem arról volt szó, hogy vajon az agy-/elmemûködés "belefér-e" a klasszikus fizikába, ill. jobb-e a helyzet, ha a kvantummechanikát is belevisszük?"
Az az egyik mondás. De más téma is volt. Te azt mondtad, hogy inkonzisztens vagyok, mert itt azt mondom, hogy nem kell kvantum, máshol meg azt, hogy kell.
"Itt nem rólam van szó. Az említett témákat nélkülem is megismerheted."
A kérdés az, hogy milyen forrásból. Mert amit én megbízhatónak tartok, azok másról beszélnek. Ami meg errõl beszél, az nagyrészt messze elmarad az elvárt minõségtõl.
"De néha félre kell majd tenned hozzá a szokásos logikát..."
Akkor már baj van. Hogy ellenõrzöm akkor, hogy értelmes dolgot olvasok-e?
"Ismerem az Occam borotvája elvet. Csakhogy 1. ez náha túlzott felületességhez vezet (fõleg ha nem ismerjük azt a pár apró és idegesítõ elemeket, amik nem illenek bele a jól kimunkált kis rendszerünkbe), 2. nem minden logikus ezen a világon."
1. Ha nem stimmel minden részlet, akkor hibás az egyszerûsítés. Ettõl még lehet jó a model, de tudjuk, hogy nem teljes. Viszont, ha minden részlet klappol, akkor nincs értelme bõvebb modelt keresni (és nincs is mi alapján elindulni).
2. Ami nem logikus semmilyen szinten, azt úgysem lehet megismerni. Sokszor a logika hiánya csak látszat, egyszerûen más megközelítéssel kell próbálkozni.
"Te sem írod le, bõven kifejtve, miért gondolod, amit gondolsz, akkor én miért vegyem a fáradtságot? Ráadásul nekem sokkal nehezebb dolgom lenne."
Én le szoktam írni (ha nem, akkor szólj, és megteszem). És miért lenne neked nehezebb?
""1. Nincs jobb ismert módszer a világ megismerésére."
Egy részére a világnak igaz ez, egy más részére nem."
Pl.?
""2. Eddig a tudomány nagyon jól bevált."
Egy részére a világnak igaz ez, egy más részére nem."
Pl.?
"3. Semmi jele annak, hogy a közeljövõben ez megváltozhat."
Vagy csak nem látod."
Pl.?
"A szubjektív tapasztalat maga nem, csak pl. a körülményei, stb."
De igen. Ha én arra vagyok kíváncsi, hogy valakinek milyen szubjektív tapasztalatai vannak, akkor az lényegtelen, hogy a tapasztalat valós, vagy sem.
"Naná, de ezzel nem tudtuk meg, mi az, hogy szépség."
De nem is ez volt a kérdés. És akár azt is megtudhatjuk, ha elég sok statisztikát gyûjtünk össze arról, hogy mit látnak szépnek az emberek. PL. elég sok adat van arról, hogy egy ember mitõl lesz szép (pl. nagy szemek, megfelelõ derék-csípõ arány, stb.).
"Én nem ezt mondom. Csak azt, hogy megvannak a határai. De nem is csak én mondom ezt, a tudomány maga is felismerte már ezt. Ezért alakultak ki a humán tárgyak."
Nem ezért alakultak ki. Hogy humán, vagy nem humán egy tudomány, az szerintem nem ettõl függ.
"A szociológia is korlátozott eredményeket ad (korlátozott pontossággal tud pl. elõrejelezni), hiszen az emberek nem gépek."
Sok esetben nagyonis kiszámíthatóak az emberek. Fõleg nagy tömegben.