Na ne már! Úgy érzed, mindenhez értesz, és ha valaki jelzi, hogy egyes dolgokhoz (khmm) nem, az számodra már egyenlõ a lehülyézéssel? Másként: ha nem érezheted úgy, hogy mindenhez értesz, már szinte hülyének érzed magad?
"Ezzel én is így vagyok."
Nem úgy veszem észre.
"Miért gondolod, hogy te vagy a szakértõbb?"
A két szakértõ közül a szakértõbb? :P Inkább úgy mondanám, hogy elég sok személyes tapasztalattal rendelkezem ezen a téren, és nem kevés ismeretet is összeszedegettem több ide tartozó területen az elmúlt kb. 10 évben, mivel az egészségem visszaállítása, majd annak fenntartása és megerõsítése érdekében szükség volt rá. Meg kíváncsiság és hasonlók miatt is. És ez alapján meg tudom mondani, ha valaki... ezekkel nem rendelkezik.
"Abból, hogy konkrétan ezt mondtad."
Hol?
"Vegyesen mindkettõrõl."
Nem.
"Te tényleg ennyire értetlen vagy???"
De még mennyire! :P
"NEM A TAPASZTALATRÓL BESZÉLEK? HANEM A FOGALMAZÁSRÓL !!!"
Akkor fogalmazd meg szépen, hogy mirõl beszélsz. :)
"Csak nem így szoktál fogalmazni. Te általában azt hangsúlyozod, hogy az egész tudomány tévedés/csalás."
????? Hogy mit teccik? Nem keversz véletlenül lolával? (De.)
"Az az egyik mondás. De más téma is volt. Te azt mondtad, hogy inkonzisztens vagyok, mert itt azt mondom, hogy nem kell kvantum, máshol meg azt, hogy kell."
Ekkor még azt feltételeztem, hogy te is az elmérõl beszélsz, mint én.
"A kérdés az, hogy milyen forrásból. Mert amit én megbízhatónak tartok, azok másról beszélnek. Ami meg errõl beszél, az nagyrészt messze elmarad az elvárt minõségtõl."
Ha esetleg félreértetted volna, én sem ilyen ezoterikus oldalakra "invitáltalak" volna. De hát te még a pszichológiából is csak a full-objektívet fogadod el... Meg mindenbõl. Pedig ma már tudjuk, hogy ennek a hozzáállásnak megvannak a korlátjai.
"Akkor már baj van. Hogy ellenõrzöm akkor, hogy értelmes dolgot olvasok-e?"
Esetleg megpróbálhatod megismerni az adott téma belsõ rendjét. (Nem feltétlen fog sikerülni.)
"1. Ha nem stimmel minden részlet, akkor hibás az egyszerûsítés. Ettõl még lehet jó a model, de tudjuk, hogy nem teljes. Viszont, ha minden részlet klappol, akkor nincs értelme bõvebb modelt keresni (és nincs is mi alapján elindulni)."
Ha nem veszünk tudomást a nem beleillõ részletekrõl, történésekrõl, akkor megelégedve hátradõlhetünk a karosszékünkben...
"2. Ami nem logikus semmilyen szinten, azt úgysem lehet megismerni. Sokszor a logika hiánya csak látszat, egyszerûen más megközelítéssel kell próbálkozni."
Tévedsz, de itt túl hosszú lenne kifejteni, miért.
"Én le szoktam írni (ha nem, akkor szólj, és megteszem). És miért lenne neked nehezebb?"
Mert amit én mondanék, az nincs benne minden tankönyvben.
"Pl.?"
"Pl.?"
Pl. a psziché egyes tulajdoságai. Vagy pl. a "belsõ én". Vagy pl. olyan kérdések, amikre a tudomány talán sosem fog tudni válaszolni, de intuitíven érzékelhetõ.
"Pl.?"
Már ismerjük (tudományosan) a logika és a matematika határait. És azt is tudjuk, hogy e határokon túl is van valami.
"De igen. Ha én arra vagyok kíváncsi, hogy valakinek milyen szubjektív tapasztalatai vannak, akkor az lényegtelen, hogy a tapasztalat valós, vagy sem."
Ezzel pusztán gyártottunk belõle egy adatot.
"De nem is ez volt a kérdés."
A szépség is a világ része.
"És akár azt is megtudhatjuk, ha elég sok statisztikát gyûjtünk össze arról, hogy mit látnak szépnek az emberek. PL. elég sok adat van arról, hogy egy ember mitõl lesz szép (pl. nagy szemek, megfelelõ derék-csípõ arány, stb.)."
Igen, pl. a szimmetria egy fontos összetevõ. De ha igazán utána akarunk járni, akkor az emberi (ill. bizonyos mértékig állati) psziché bugyraiba veszünk.
"Nem ezért alakultak ki. Hogy humán, vagy nem humán egy tudomány, az szerintem nem ettõl függ."
Hát szerintem meg nagyon is hozzátartozik a dologhoz az objektív/szubjektív ellentéte.
"Sok esetben nagyonis kiszámíthatóak az emberek. Fõleg nagy tömegben."
Akkor számítsd ki elõre a választások végeredményét...