"Lehet hogy félrebeszélünk egymás mellett. Én arra próbáltam rávilágítani, hogy a tudománynak némely ága korrekt a maga formájában, de esetlegesen ellentmondhat vagy nem összeegyeztethetõ a másik -szintén hibátlan(?)- ággal, esetenként a valósággal. Nem mindig szentírás az amit a tudósok mondanak, de mégis törvényként tanítják||terjesztik a dologot."
Értettem amit modassz, csak épp nem igaz. Az elõfordul, hogy két tudományos elmélet nem egyeztethetõ össze, de ez is csak akkor, ha eltérõ tartomyányra vonatkoznak (pl. kvantumfizika vs. rel.elm.). De ez esetben is lehet tudni, hogy mindkét elmélet tökéletlen, és törekedni kell az egyesítésre.
Az nem fordulhat elõ, hogy a valósággal nem fér össze az elmélet, erre valók a kísérletek.
Valamint a tudósok a legutolsók, akik bármit is szentírásként terjesztenek (bár sajnos elõfordul), csak sajnos a tankönyvekbõl már így jön elõ.
"Példának kedéért anno a hetvenes években kiszámolták hogy mekkora méretekig is mûködõképes a tranzisztor."
Az a baj, hogy az átlagember azt hiszi az ilyen jóslatokról, hogy:
1. Tudományos kijelentés.
2. Szentírás.
Egyik sem igaz. Ezt úgy hívják, hogy "megalapozott találgatás". És nem az egész tudományos közösség állítja egy emberként, hanem általában 1-2 szakértõ, akikkel néha a kollégáik sem értenek egyet. Ilyen dolgokat nagyon nehéz megjósolni.
És persze annál gyakrabban idézik a jóslatokat, minél látványosabban tévesek.
Ellenpélda a Moore törvény (vegyük észre, hogy ellentmond az elõzõ állításnak), ami a mai napig érvényes (már vagy 30 éve, ami az informatikában iszonyû sok idõ).
"Vagy említhetnénk azon kutatócsoportokat, akik képesek meghamisítani egy tudományos szaklapban leközlendõ eredményeket, csak azért hogy továbbra is megkapják a támogatást a 'kutatások' folytatásához."
Na igan. Van 1 ilyen eset 10 évenként, de persze a média jól felfújja, és mindenki csak ezekre emlékszik. Nincs szó a másik 100.000 kutatásról, amit teljesen korrektül végeznek.
"De amint egy -esetenként- több ezer évnyi múlttal rendelkezõ gyógyítási módszerre mondják azt hogy csalás meg áltudomány, azt nem tudom jó szemmel nézni."
Hát ha egyszer az, akkor mit mondjanak? Az ezer éves múlt se garancia semmire.
"Mondjuk az akupunktúrás kezelés az is-is vonalon oszlik meg. Tudom hogy évezredek óta használják arra kelet irányában. És azt is, ha nem használna semmit sem, akkor már régen a feledés homályába merült volna ez az eljárás."
Nem feltételen arról van szó, hogy nem használt. Sokszor az ilyen kezelések használnak, de csak a placebo hatás miatt, vagy véletlenül. Aztán a siker híre elterjed, és tömegesen állnak sorban a paciensek. Gondolj pl. arra a számtalan babonára, ami szintén tekintélyes múlttal rendelkezik, ma mégsem vesszük komolyan (pl. fekete macska).
"De ma, amikor valaki azzal jön hogy: prof. Dr. (lovag) Beverneki Barnabás vagyok, és mindent gyógyítani tudok vele, az ismét csak más lapra tartozik."
Én leginkább errõl beszélek. Ezekkel van tele minden.
"A tudomány meg alapból elítéli az olyan dolgokat, amik nem mérhetõek, nem bizonyíthatóak."
Alapvetõ logikai hiba ilyen esetekben, hogy ha valami nem mérhetõ és nem bizonyítható, akkor nem lehet ellenõtizni a hatásosságát. Vagy hisz benne az ember vagy nem. Ez még nem akkora gond, csakhogy ilyen dolgokkal óriási pénzeket lehet kicsalni az emberektõl a lebukás veszélye nélkül.
"Esetenként a telepátia, telekinézis és társaik. Pedig mûködni mûködhet a dolog, de a sok csaló miatt nem az igazi a bizonyítása, esetenként nem mûkszik álladóan a dolog."
Iszonyat sok kísérletet végeztek ezekkel kapcsolatban, és a kevész pozitív eredményrõl utólag majdnem mindíg kiderült, hogy hiba eredménye.
És az is gáz, hogy a többszörösen leleplezett csalók simán folytatják a karrirjüket, még csak meg se inog a népszerûségük.
"Szal arra akartam kilyukadni, hogy mindent kétkedéssel kell elfogadni, megnézni hogy mi-merre hány méter, hol lehet alkalmazni a dolgot."
Ez a lényeg.
"Nem ágállok sem a tudomány ellen, sem mellette, mert a tudomány csak egy dolog. Kételkedek az állításaiban, törvényeiben, mert van amire nincs vagy nem kielégítõ a magyarázat. És így vagyok a másik oldallal is."
Azért, ha jól utánnajársz, a tudomány minden állítása elég jól alátámasztott. Csak az iskolában nem tanítják a hátteret. Az ismeretterjesztõ könyvekbõl meg kihagyják a matematikát, ami meg az egésznek e gerincét adja. Szóval nem könnyû igazán megérteni a tudományt (de érdemes).
"Az egyenlõség teljesen nem jó, mert végeredményben elhanyagoltunk egy ici-pici összeget, ezálltal a logikának ellentmondó következtetésre jutunk."
Nem. Amit "elhanyagolunk" az pontosan nulla. A matematikában nem szokás csakúgy eldobálni tagokat.
Másképp :
A 0.999... a 0.9, 0.99, 0.999, ... sorozat határértéke. A határérték definíciója alapján viszont látszik, hogy a sorozat határértéke 1.